Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
Az Egyesült Államok és Magyarország német megszállása = The United States and the German Invasion of Hungary |
| Tartalom: | https://real.mtak.hu/237499/ |
|---|---|
| Archívum: | REAL |
| Gyűjtemény: |
Status = Published
Subject = F History United States, Canada, Latin America / Az Am. Egyesült államok, Kanada, Latin-Amerika története: F001 United States local history / Az Am. Egyesült Államok története Subject = D History General and Old World / történelem: DN Middle Europe / Közép-Európa: DN1 Hungary / Magyarország Type = Article Subject = D History General and Old World / történelem: D4 Modern History / új- és legújabb kor története: D731-838 World War II (1939-1945) / II. világháború története |
| Cím: |
Az Egyesült Államok és Magyarország német megszállása = The United States and the
German Invasion of Hungary
|
| Létrehozó: |
Borhi, László
|
| Dátum: |
2024
|
| Téma: |
D731-838 World War II (1939-1945) / II. világháború története
DN1 Hungary / Magyarország
F001 United States local history / Az Am. Egyesült Államok története
|
| Tartalmi leírás: |
Az 1942–1944 közötti időszak a magyar közelmúlt egyik vitatott kérdése. Kállay Miklós
kiugrási kísérletét a második világháborúból hintapolitikának szokták nevezni. Eszerint
Kállay csak rendszere átmentése érdekében folytatott titkos tárgyalásokat a szövetségesekkel, valójában továbbra is a németek oldalára húzott. Amerikai források alapján ez a nézet alapos revízióra szorul. A kiugrási tárgyalások már 1942 nyarán elkezdődtek, mégpedig
Horthy Miklós kormányzó személyes utasítására, és a Kállay-kormányzat legkésőbb 1944
márciusában elfogadta a feltétel nélküli megadást. A szövetségesek szempontjából azonban
Magyarország kiugrása a háborúból csak másodlagos fontosságú volt. Amerikai és brit
részről a tárgyalások fő célja az volt, hogy elérjék Magyarország német megszállását a következményekre való tekintet nélkül. Tudták, hogy a küszöbön álló „árulásról” tudomást
szerzett a berlini vezetés, és emiatt a németek várhatóan megszállják az országot. A cél az
volt, hogy a német katonai vezetés kénytelen legyen csapatokat kivonni a tervezett szövetséges partraszállás helyszínéről. Vagyis a washingtoni döntéshozók az egyébként másodlagos magyar különbéke kérdését a háború megnyerését szolgáló stratégiai szempontoknak
rendelték alá – a megszállás várhatóan katasztrofális következményeinek figyelembevétele nélkül. I Between the Summer of 1942 and March 1944, Hungary, under the leadership of Regent
Miklós Horthy explored the possibility of exiting the war and signing a separate instrument
of surrender with the Western Allies. By March 1944, Budapest was ready to accept unconditional surrender to the Allies. These talks, conducted in neutral capitals, were fraught
with a great risk. If the Germans found out about them, the country, home to the last intact
Jewish population in Europe, would be invaded, an eventuality the government of Miklós Kállay sought to avoid. Hungarian surrender was only of secondary importance to the Allies. Their primary purpose was to facilitate the opening of the second front in Europe by forcing the Germans to spread themselves thin in Normandy. In order to achieve this objective, Washington sought to exploit Hungarian and Romanian efforts to quit the war and to provoke their invasion by the Germans with no regard for the consequences. The secret talks were conducted in bad faith: the U.S. – and the British – were aware that Hitler knew about their Hungarian ally’s efforts to defect from the war.
|
| Nyelv: |
magyar
|
| Típus: |
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
|
| Formátum: |
text
|
| Azonosító: |
Borhi, László (2024) Az Egyesült Államok és Magyarország német megszállása = The United States and the German Invasion of Hungary. SZÁZADVÉG, 2024 (3). pp. 61-75. ISSN 0237-5206
|
| Kapcsolat: |
MTMT:36387136
|