A jogászi etika oktatása a katolikus egyetemen : A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tapasztalatai = Legal Ethics Teaching in Catholic Higher Education : Experiences from the Faculty of Law and Political Sciences at Pázmány Péter Catholic University = L’insegnamento dell’etica giuridica nell’università cattolica : Le esperienze della Facoltà di Giurisprudenza e Scienze Politiche dell’Università Cattolica Péter Pázmány

Komáromi, László

2026

BJ Ethics / erkölcstan

BR Christianity / kereszténység

K Law (General) / jogtudomány általában

L1 Education (General) / oktatás általában

LB2300 Higher Education / felsőoktatás

A jogászi etika oktatására számos elképzelés és gyakorlati megoldás létezik világszerte. Hogy egy-egy jogi fakultás milyen megoldást választ, függ a jogászképzésre vonatkozó külső szabályozóktól és az adott egyetemre jellemző hagyományoktól is. A legelterjedtebb megoldás az egyes jogászi hivatásrendek sajátos szakmai etikájának oktatása valamely tantárgy vagy tantárgyak keretén belül. A katolikus egyetemeknek tekintettel kell lenniük az Ex corde Ecclesiae apostoli konstitúcióra is (1990), amely előírja, hogy a katolikus egyetemek ne csak a szaktudományokat oktassák, hanem segítsék az egyetemi hallgatókat az egész életet átható erkölcsi elvek elsajátításában és gyakorlásában, végső soron azért, hogy elérjék életük teljességét. Ez a felfogás rokon az arisztotelészi szemlélettel és azzal az oktatási irányzattal, amely a szakmai etika oktatását a joghallgatók erkölcsi karakterének fejlesztéseként fogja fel. E szerint a jogászi etika oktatásának célja az, hogy a leendő jogászok erős etikai attitűddel legyenek felvértezve és hivatásuk gyakorlásának mindennapjaiban felismerjék az etikai dilemmákat, valamint tudatosan és rutinszerűen keressék és válasszák az erkölcsös megoldásokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az 1990-es évek közepe óta kialakult oktatási rend is arra irányul, hogy a joghallgatók erkölcsi karakterét erősítse. A tan­rendben fontos szerep jut az erényetikai megközelítésnek, amely a teljes életet átható és beteljesítő erkölcsi magatartás kifejlesztését és megerősítését célozza. | There is a wide range of approaches to teaching legal ethics across the world. The model adopted by any given law school is shaped by external regulatory frameworks for legal education as well as by the institution’s own academic traditions. The most common approach is to teach the professional ethical standards of the various legal professions within one or more dedicated courses. Catholic universities, however, must also take into account the Apostolic Constitution Ex corde Ecclesiae (1990), which calls on Catholic higher education not only to transmit academic knowledge but also to support students in acquiring and practising moral principles that permeate the whole of human life and ultimately lead towards its fullness. This understanding is closely related to the Aristotelian tradition and to educational approaches that view the teaching of professional ethics as a process of moral character formation. From this perspective, the aim of legal ethics education is to foster a strong ethical orientation in future lawyers, enabling them to recognise ethical dilemmas in their everyday professional practice and to seek out and choose ethically sound responses in a conscious and habitual manner. At the Faculty of Law and Political Sciences of Pázmány Péter Catholic University, the educational framework developed since the mid-1990s has likewise sought to strengthen the moral character of law students. Within the curriculum, a virtue-ethics approach plays a central role, focusing on the development of moral dispositions that shape conduct throughout life and give it deeper meaning. | Nel mondo esistono numerose concezioni e soluzioni pratiche per l’insegnamento dell’etica giuridica. La scelta adottata da una determinata facoltà di giurisprudenza dipende sia dalle normative esterne che regolano la formazione dei giuristi, sia dalle tradizioni proprie dell’università. La soluzione più diffusa consiste nell’insegnamento delle specifiche etiche professionali dei diversi ordini giuridici nell’ambito di uno o più corsi. Le università cattoliche devono inoltre tener conto della costituzione apostolica Ex corde Ecclesiae (1990), che prescrive che esse non si limitino all’insegnamento delle discipline specialistiche, ma aiutino gli studenti ad assimilare e praticare principi morali che abbraccino l’intera vita, affinché possano raggiungere la pienezza. Questa concezione è affine alla prospettiva aristotelica e a quell’orientamento educativo che interpreta l’insegnamento dell’etica professionale come sviluppo del carattere morale degli studenti di giurisprudenza. Secondo tale approccio, lo scopo dell’insegnamento dell’etica giuridica è dotare i futuri giuristi di un solido atteggiamento etico, affinché nella pratica quotidiana della professione sappiano riconoscere i dilemmi morali e cerchino e scelgano consapevolmente e abitualmente soluzioni eticamente corrette. Presso la Facoltà di Giurisprudenza e Scienze Politiche dell’Università Cattolica Péter Pázmány, l’ordinamento didattico sviluppatosi dalla metà degli anni Novanta mira anch’esso a rafforzare il carattere morale degli studenti. Nel curriculum assume un ruolo centrale l’approccio dell’etica delle virtù, che punta allo sviluppo e al consolidamento di una condotta morale capace di permeare e compiere l’intera vita.

magyar

Article

PeerReviewed

info:eu-repo/semantics/article

text

https://real.mtak.hu/235743/1/161-173_Komaromi_MT_2026_0.pdf

Komáromi, László (2026) A jogászi etika oktatása a katolikus egyetemen : A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tapasztalatai = Legal Ethics Teaching in Catholic Higher Education : Experiences from the Faculty of Law and Political Sciences at Pázmány Péter Catholic University = L’insegnamento dell’etica giuridica nell’università cattolica : Le esperienze della Facoltà di Giurisprudenza e Scienze Politiche dell’Università Cattolica Péter Pázmány. MESTER ÉS TANÍTVÁNY, 4 (klsz). pp. 161-173. ISSN 1785-4342

https://real.mtak.hu/235743/

https://doi.org/10.61178/MT.2026.IV.GE60.11

MTMT:36999238 10.61178/MT.2026.IV.GE60.11