Ugrás a tartalomhoz

A beltenyésztés hatása a különböző állatfajok szaporasági, termelési és morfológiai tulajdonságaira

  • Metaadatok
Tartalom: https://real.mtak.hu/228602/
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = Published
Subject = S Agriculture / mezőgazdaság: SF Animal culture / állattenyésztés
Type = Article
Cím:
A beltenyésztés hatása a különböző állatfajok szaporasági, termelési és morfológiai tulajdonságaira
Létrehozó:
Gyovai, Petra
Nagy, István
Dátum:
2010
Téma:
SF Animal culture / állattenyésztés
Tartalmi leírás:
A szerzők szakirodalmi közlések alapján vizsgálták a beltenyésztési leromlás elméleti hátterét, hatását és annak mértékét a különböző tulajdonságcsoportokra vadon élő, fogságban tartott, de nem háziasított, illetve háziasított állat-populációkban tapasztaltak alapján. A beltenyésztés legsúlyosabb hatásai a fitnesz, majd a termelési tulajdonságokban tapasztalható, és kismértékű vagy közvetett hatásai figyelhetők meg egyes morfológiai tulajdonságokban. A megadott beltenyésztési együtthatók főleg pedigré alapon számolódtak, de származási adatok hiányában, molekuláris markerek használatával lehetőség nyílik a pontos származás kiderítésére és így a vadon élő populációk beltenyésztési együtthatójának meghatározására is. Az áttekintett szakirodalom alapján láthatók, hogy a tulajdonságokban tapasztalt különböző leromlást nagymértékben befolyásolja, hogy a populációban milyen mértékű az átlagos beltenyésztési együttható növekedésének üteme. A vizsgálatban figyelembe kell venni azt, hogy mekkora a populáció kezdeti beltenyésztési együtthatója. A leromlás genetikai alapjának kutatásakor kiderült, hogy annak mértéke eltérő lehet az alapító ősökre nézve, tehát fontos tényező az, hogy az egyed mely ősöktől kapott alléira válik homozigótává.
Nyelv:
magyar
Típus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formátum:
text
Azonosító:
Gyovai, Petra and Nagy, István (2010) A beltenyésztés hatása a különböző állatfajok szaporasági, termelési és morfológiai tulajdonságaira. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 59 (2-3). pp. 157-173. ISSN 0230-1814
Kapcsolat: