| Tartalmi leírás: |
A fejlesztési segélyezés tervezését és végrehajtását alakító szempontoknak legalább olyan dinamikusan szükséges változniuk, mint az abban érintett feleket meghatározó nemzetközi környezetnek. Mégis, a mindennapok terepi valóságából gyakran úgy tűnik, hogy miközben a geopolitikai tér változik, bizonyos fejlesztési elképzelések nem. Az egyes szubszaharai afrikai országok azonban már nem a donorérdekek csendestársai, hanem egyenrangú partnerségekre törekvő aktorok. Jelen tanulmány a kenyai városi szegregáció aktuális kérdéseit veszi sorra, miközben a fejlesztési segélyezés strukturális kihívásait vizsgálja, kiemelt fókusszal a terepi tapasztalatokra, a post-development irányzat elméleteinek felhasználásával. Írásunkban kenyai példán keresztül egyszerre vizsgáljuk a szubszaharai nyomortelepek fejlesztésének lehetőségeit és – attól némileg eltávolodva – fogalmazunk meg etikai alapelveket, amelyek a donorok összefüggésében a felelős segítő beavatkozást erősíthetik.
|
