A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a baleseti hajlam összefüggései gyermekek és serdülők körében = Associations between attention deficit hyperactivity disorder and accident proneness in children and adolescents
  • Metaadatok
Tartalom: https://real.mtak.hu/217611/
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = Published
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BF Psychology / lélektan
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BF Psychology / lélektan: BF05 Child psychology / gyermeklélektan
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BF Psychology / lélektan: BF06 Psychology of adolescence / serdülő kor pszichol.
Type = Article
Cím:
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a baleseti hajlam összefüggései gyermekek és serdülők körében = Associations between attention deficit hyperactivity disorder and accident proneness in children and adolescents
Létrehozó:
Szegleti, Gabriella
Faradzs-zade, Szelmináz
Nagy, Péter
Dátum:
2025
Téma:
BF Psychology / lélektan
BF05 Child psychology / gyermeklélektan
BF06 Psychology of adolescence / serdülő kor pszichol.
Tartalmi leírás:
Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élő gyermekek és serdülők körében a baleseti sérülések előfordulási gyakorisága lényegesen nagyobb, mint az általános populációban. A balesetet elszenvedett, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdők többségét korábban nem diagnosztizálták, és emiatt nem kaptak megfelelő ellátást és kezelést, holott a betegség gyógyszeres kezelése protektív tényező a baleseti sérülések előfordulásában. Célkitűzés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a megnövekedett számú baleset összefüggéseinek vizsgálatát hazai gyermekpopulációban, sürgősségi traumasebészeti ellátást igénylő gyermekek és serdülők körében végeztük. Módszer: Egy rövid, szülők által kitöltött kérdőívcsomag segítségével rögzítettük a baleset körülményeit és jellemzőit, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar szűrését és az esetlegesen társuló érzelmi és viselkedési nehézségeket. Elemzéseinkhez a beérkezett 126 kitöltött kérdőív közül 115 adatát tudtuk felhasználni. Eredmények: Vizsgálati mintánkban a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar előfordulási gyakorisága a populációátlag felett volt, kétféle szűrési kritériumrendszer szerint is: a szigorúbb rendszer szerint, klinikai tünetek megléte alapján osztályozva a teljes mintánk 13,9%-a, a kérdőív összpontszámán alapuló besorolás alapján pedig a mintánk 19,1%-a esetén állapíthattuk meg a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar gyanúját. A balesetek gyakoriságával összefüggésben álló tényezők közül a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vezető tünetei domináltak. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar mellé társuló zavarokra utaló különbségeket találtunk a Képességek és Nehézségek Kérdőív érzelmi és magatartási alskálájában, a hiperaktivitási alskálában és az oppozíciós tünetek meglétében a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdő és a tüneteket nem mutató csoportok között. Következtetés: Kutatásunk reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy baleset-megelőzés céljából a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar rutinszűrése beépülhessen a magyar gyermektraumatológiai/sürgősségi ellátás gyakorlatába. | Introduction: In children and adolescents with attention deficit hyperactivity disorder the incidence of accidental injuries is significantly higher than in the general population. The majority of attention deficit hyperactivity disorder accident victims have not been diagnosed before and are not receiving any treatment though attention deficit hyperactivity disorder medications have a protective effect on the risk of unintentional injuries. Objective: The relationship between attention deficit hyperactivity disorder and increased accidental rates was investigated in a Hungarian pediatric population sample of emergency trauma surgery patients. Method: Questionnaires completed by parents were used to record the circumstances and characteristics of the accident, screening for attention deficit hyperactivity disorder and any associated emotional and behavioral difficulties. For our analysis, we were able to use data from 115 of the 126 completed questionnaires received. Results: The incidence rate of attention deficit hyperactivity disorder in our sample was above population rate: 13.9% of our total sample qualified for being at risk for attention deficit hyperactivity disorder based on the presence of clinical symptoms whereas 19.1% were identified based on a less strict approach using total scores. Attention deficit hyperactivity disorder inattentive symptoms were the most prominent. Difference between attention deficit hyperactivity disorder and non-attention deficit hyperactivity disorder groups was detected on the Strengths and Difficulties Questionnaire emotional and conduct problems and hyperactivity subscales and oppositional symptoms. Conclusion: It is hoped that our research will contribute to the incorporation of routine screening for attention deficit hyperactivity disorder into the practice of pediatric trauma/emergency care in Hungary with the aim of accident prevention.
Nyelv:
magyar
Típus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formátum:
text
Azonosító:
Szegleti, Gabriella and Faradzs-zade, Szelmináz and Nagy, Péter (2025) A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a baleseti hajlam összefüggései gyermekek és serdülők körében = Associations between attention deficit hyperactivity disorder and accident proneness in children and adolescents. ORVOSI HETILAP, 166 (14). pp. 543-548. ISSN 0030-6002
Kapcsolat:
MTMT:36078948 10.1556/650.2025.33272
Létrehozó:
cc_by