Ugrás a tartalomhoz

 

A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában [védés előtt]

  • Metaadatok
Tartalom: https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/
Archívum: Corvinus Doktori disszertációk archívum
Gyűjtemény: Állapot = Nem publikált
Témakör = Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás
Témakör = Döntéselmélet
Típus = Disszertáció
Cím:
A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában [védés előtt]
Létrehozó:
Boros, Kitti
Dátum:
2024
Téma:
Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás
Döntéselmélet
Tartalmi leírás:
A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
angol
magyar
Típus:
Disszertáció
NonPeerReviewed
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
Boros, Kitti (2024) A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában [védés előtt]. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.
Kapcsolat: