Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
"A mohácsi temetés" : Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben |
Tartalom: | http://real.mtak.hu/184771/ |
---|---|
Archívum: | REAL |
Gyűjtemény: |
Status = Published
Subject = N Fine Arts / képzőművészet: ND Painting / festészet Subject = P Language and Literature / nyelvészet és irodalom: PN Literature (General) / irodalom általában: PN0441 Literary History / irodalomtörténet Subject = N Fine Arts / képzőművészet: NX Arts in general / művészetek általában: NX4 Art history and criticism / művészettörténet, műkritika Type = Book Section |
Cím: |
"A mohácsi temetés" : Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben
|
Létrehozó: |
Papp, Júlia
|
Kiadó: |
Martin Opitz Kiadó
|
Dátum: |
2023
|
Téma: |
ND Painting / festészet
NX4 Art history and criticism / művészettörténet, műkritika
PN0441 Literary History / irodalomtörténet
|
Tartalmi leírás: |
Perényi Imre nádor özvegyének, Kanizsai Dorottyának a története az 1526. augusztus 29-én lezajlott mo-
hácsi csatához kapcsolódik, amelyben a Magyar Királyság döntő vereséget szenvedett az Oszmán Biroda-
lomtól. Istvánffy Miklós 1622-ben megjelent történeti munkája szerint az özvegy nádorné a csata után 400
embert fogadott fel, hogy eltemessék a mezőn heverő keresztény halottakat. Bár Kanizsai Dorottya tettének
emléke szilárdan rögzült a hazai köztudatban, a történeti források nem támasztják alá hitelességét. Mind
a fennmaradt oszmán forrásokból, mind a 20. század második felében feltárt tömegsírok vizsgálatából
arra következtethetünk, hogy a csata halottait a törökök dobálhatták bele minden kegyelet nélkül a kiásott
gödrökbe. Kanizsai Dorottya kegyes cselekedetének emlékével a 19. század eleje óta gyakran találkozunk
a hazai irodalomban és képzőművészetben. Története szerepelt egy 1817-ben megjelent, az egyetemes és a
magyar történelem kiemelkedő hősnőinek életrajzát bemutató kiadványban, illetve irodalmi folyóiratokban
is, s alakja számos 19–20. századi költeményben is feltűnik. Bartók Lajos 1898-ban megjelent drámájában
elevenítette fel a „mohácsi temetés” eseményeit. Kanizsai Dorottya legendai cselekedete Kovács Mihály,
Orlai Petrics Soma és Horváth Károly festményén is megjelent, s a nemzeti történeti emlékezetben elfog-
lalt kiemelkedő helyét jelzi, hogy portréja több 19. századi sokszorosított grafikai lapon, illetve újság- és
könyvillusztráción is szerepelt. Elsősorban ezek közvetítésével lett része a régebbi korok önfeláldozó, nemes
tetteket véghezvivő asszonyait magában foglaló virtuális nemzeti női panteonnak, amely a 19. században
fontos szerepet játszott a női öntudat és hivatástudat megerősítésében, a különböző női szerepkörök meg-
ismertetésében. Emlékét a 20. században is megőrizték: 1928-ban a mohácsi csatatéri emlékkápolna őt
ábrázoló üvegablaka, 1976-ban a Mohácsi Történelmi emlékhelyen fából faragott szobra, 1986-ban pedig
Harkányban felállított egész alakos köztéri szobra készült el.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
Book Section
NonPeerReviewed
info:eu-repo/semantics/bookPart
|
Formátum: |
text
|
Azonosító: |
Papp, Júlia (2023) "A mohácsi temetés" : Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben. In: Elsüllyedt Mohács : újabb tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiről. Martin Opitz Kiadó, Budapest, pp. 271-288. ISBN 9786156388544
|
Kapcsolat: |
MTMT:34501424
|