A Regnum Marianum-eszme heraldikai megjelenítései a XVI-XVIII. században
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/153060/
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = Published
Subject = C Auxiliary Sciences of History / történeti segédtudományok: CR Heraldry / címertan, zászlók, jelvények
Subject = D History General and Old World / történelem: DN Middle Europe / Közép-Európa: DN1 Hungary / Magyarország
Subject = C Auxiliary Sciences of History / történeti segédtudományok: CJ Numismatics / éremtan
Type = Book Section
Cím:
A Regnum Marianum-eszme heraldikai megjelenítései a XVI-XVIII. században
Létrehozó:
Gyenes, László
Kiadó:
Magyarságkutató Intézet
Dátum:
2022
Téma:
CJ Numismatics / éremtan
CR Heraldry / címertan, zászlók, jelvények
DN1 Hungary / Magyarország
Tartalmi leírás:
A tanulmány a Regnum Marianum – az országfelajánlás – kultuszát heraldikai szempontokból igyekszik feltárni. Ebből adódóan olyan címerhordozó matériákat mutat be, mint például a numizmatika által vizsgált pénzérmék, a szfragisztika által vizsgált pecsétek, valamint a vexillológia által vizsgált zászlók, lobogók. A „Mária országa”-eszme a törökellenes visszafoglaló háborúk során a nemzeti és a keresztény összetartozás felerősítésében játszott kiemelkedő szerepet. A hozzátartozó történetfilozófia lényege abban ragadható meg leginkább, hogy „nem vész el az ország, melyen Szűz Mária pillantása nyugszik”. A tanulmány a pénzérmék esetében a Szent Szűz szakrális megjelenésétől eltérő, az országot védelmező Szűz Mária ábrázolását I. Mátyás (1458–1491) pénzreformjától II. Lipót (1790–1792) uralkodásáig követi nyomon. A pecsétek tekintetében egészen a XIX. század közepéig vezeti el a fennmaradt hordozók bemutatását, ezt teszi a zászlók vonatkozásában is. A felajánlás cselekményét ugyanis Fejér vármegye címeres pecsétje – feloldva egyes heraldikai szabályokat – mutatja be. Fejér vármegye és a Regnum Marianum kultuszának kap- csolódási pontja Székesfehérvár, a középkori Magyar Királyság koronázóvárosa és a nemesi vármegye működésének közigazgatási központja. A hagyomány szerint Szent István a város egyik templomában tette meg az országfelajánlást. A Magyarországon kialakult hagyomány szerint a hadi főzászló egyik oldalára általában a tartományúr, főispán, főkapitány címerét és jelmondatát hímezték. A másik oldalára pedig leggyakrabban Máriát helyezték el a kis Jézussal. Ez utóbbiakat nevezték Máriás vagy Madonnás zászlóknak. A XVII. században a holdsarlón álló, arany koronával ábrázolt Patrona Hungariae jellegzetes motívummá vált. Fejér vármegye címeres vármegyei zászlói esetében viszont az országfelajánlás címerképként lett megjelenítve.
Nyelv:
magyar
Típus:
Book Section
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/bookPart
Formátum:
text
Azonosító:
Gyenes, László (2022) A Regnum Marianum-eszme heraldikai megjelenítései a XVI-XVIII. században. In: Regnum Marianum : Az eszme története, jelentősége és hatása. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (46). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 113-159. ISBN 9786156117595
Kapcsolat:
MTMT:33194248 10.53644/MKI.RM.2022.113