| Tartalmi leírás: |
A magyarországi esztétikai irodalom első évszázadáról (1770-1880) egységesen elmondható, hogy az ekkor születő koncepciók a baumgarteni értelemben vett, antropológiai alapú esztétikai hagyományhoz kapcsolódtak, magukat „embertudományként” definiálták, és törekedtek arra, hogy az érzéki megismerés működését vizsgálva határozott képet vázoljanak fel a homo aestheticusról. Az alábbiakban az ezen hagyományon belül végbement változásokat fogom bemutatni, a korszak két legtermékenyebb és legjelentősebb esztétikaprofesszora, Szerdahely György Alajos, illetveSchedius Lajos János műveit vizsgálva. Kettejük kiválasztását nemcsak kiemelkedő jelentőségük indokolja, hanem az is, hogy míg Szerdahely 1774-1784 között tanított esztétikát a pesti egyetemen, és műveit is ebben az időszakban írta, Schedius 1793-1843 között volt az egyetem esztétika professzora, és előtte egyetemi tanulmányait a göttingeni Georgia Augustán végezte, ami későbbi kapcsolatrendszerére és tudományos pályájára döntő hatást gyakorolt. Azaz kettejük műveinek összevetése teljes mértékben alkalmas annak áttekintésére és felmérésére is, milyen hatást gyakorolt a 18. század végén a göttingeni antropológiai nézetek ismerete az esztétika frissen formálódó magyarországi hagyományának emberképére.
|
| Azonosító: |
Balogh, Piroska (2018) A TUDOMÁNYOS TUDÁS ÁRAMLÁSÁNAK MINTÁZATAI MAGYARORSZÁGON, 1770-1830 A magyarországi esztétikai irodalom emberképének változása és a göttingeni tudományos recepció a 18-19. század fordulóján = The changing image of man depicted in contemporary Hungarian literature on aesthetics and the scientific reception of the influence of the University of Göttingen at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries. Kaleidoscope history, 9 (17). pp. 183-196. ISSN 20622597
|
