Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
A budapesti várostérség fogyasztási alapú ökológiai lábnyomának változása 2003 és 2013 között = Changes in the household consumption-based ecological footprint of Budapest metropolitan region between 2003 and 2013 |
Tartalom: | https://real.mtak.hu/113578/ |
---|---|
Archívum: | REAL |
Gyűjtemény: |
Status = Published
Subject = H Social Sciences / társadalomtudományok: HM Sociology / társadalomkutatás: HM2 Social structure / társadalmi szerkezet Type = Article |
Cím: |
A budapesti várostérség fogyasztási alapú ökológiai lábnyomának változása 2003 és 2013 között = Changes in the household consumption-based ecological footprint of Budapest metropolitan region between 2003 and 2013
|
Létrehozó: |
Harangozó, Gábor
Kovács, Zoltán
Kondor, Attila Csaba
Szabó, Balázs
|
Kiadó: |
Központi Statisztikai Hivatal
|
Dátum: |
2019
|
Téma: |
HM2 Social structure / társadalmi szerkezet
|
Tartalmi leírás: |
A tanulmány a budapesti várostérség környezeti hatásait vizsgálja 2003 és 2013 között, ökológiai lábnyom segítségével. Hasonlóan a kelet-közép-európai térség más nagyvárosához a budapesti várostérség belső térszerkezete is átalakult a rendszerváltozás után, amikor is megindult a fiatalabb, vagyonosabb rétegek kiköltözése a központi városból az elővárosi övezetbe. Az elővárosi övezet gyorsan növekvő és egyre magasabb szinten fogyasztó társadalma a várostérség ökológiai lábnyomában is területi átrendeződést eredményezett. A szerzők a közvetlen lakossági ökológiai lábnyom becslése mellett a közvetett, a lakossági fogyasztási javak teljes életciklusába (nyersanyag-kitermelés, -feldolgozás, szállítás, hulladékkezelés) beépülő lábnyomot is számszerűsítik – környezeti adatokkal kiegészített – az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével. Megállapítható, hogy míg 2003 és 2013 között a lakossági fogyasztásba beépülő ökológiai lábnyom országosan 11%-kal csökkent, addig Budapesten 6 és az agglomerációjában 8%-kal nőtt. Előbbi esetében a növekedés az egy főre jutó fogyasztás bővülésével, utóbbi esetében elsősorban a népességszám növekedésével magyarázható. A lakossági közvetlen ökológiai (karbon-) lábnyom az agglomerációban 2013-ban több mint 2-szerese volt a budapestinek. Ez a magasabb (a fatüzelés újbóli térnyerése miatt) fűtési lábnyom miatt alakult ki, a járműüzemanyag-felhasználás karbonlábnyoma csak kevéssel haladta meg a budapesti lábnyomot. Az összesített háztartási fogyasztási ökológiai lábnyomának értékei – egy főre 2013-ban Budapesten 2,5, az agglomerációban 2,8 globális hektár (gha) – alapján megállapítható, hogy a várostérség ökológiai lábnyoma nagyon koncentrált, Budapesten 2013-ban 32-szeresével (2003-ban 37-szeresével), az agglomerációban 2013-ban 2,4-szeresével (2003-ban 2,2-szeresével) haladta meg a rendelkezésre álló biokapacitást.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
|
Formátum: |
text
|
Azonosító: |
Harangozó, Gábor and Kovács, Zoltán and Kondor, Attila Csaba and Szabó, Balázs (2019) A budapesti várostérség fogyasztási alapú ökológiai lábnyomának változása 2003 és 2013 között = Changes in the household consumption-based ecological footprint of Budapest metropolitan region between 2003 and 2013. TERÜLETI STATISZTIKA, 59 (1). pp. 97-123. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251
|
Kapcsolat: |
MTMT:30534392 10.15196/TS590105
|