A fenomenológiai tényektől a fenomenológiailag megalapozott konstrukciókig
  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/99404/
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = Published
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: B1 Philosophy (General) / filozófia általában: B11 Philosophical systems / filozófiai irányzatok
Type = Book Section
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BD Speculative Philosophy / rendszeres filozófia: BD3 Philosophy of mind and spirit / szellem filozófiája: BD352 Phenomenalism / fenomenológia
Cím:
A fenomenológiai tényektől a fenomenológiailag megalapozott konstrukciókig
Létrehozó:
Marosán, Bence Péter
Közreműködő:
Bernáth, László
Márton, Miklós
Kiadó:
MTA Bölcsészettudományi Központ – Fakultás Kiadó,
Dátum:
2018
Téma:
B11 Philosophical systems / filozófiai irányzatok
BD352 Phenomenalism / fenomenológia
Tartalmi leírás:
Az Eszmék egy tiszta fenomenológiához és fenomenológiai filozófiához c. művének (1912) 24-es paragrafusában Edmund Husserl megfogalmazza a „princípiumok princípiumát”, amelynek értelmében minden ismeret, megismerés egyedüli és kizárólagos „jogforrása” „az eredeti módon adó szemlélet lehet”. Ez számított az általa megalapított fenomenológiai filozófia egyik legfontosabb elvének: minden gondolat, feltevés, és még oly bonyolult elméleti konstrukció is csak a legtágabb értelemben vett szemlélet alapján igazolható. Husserl már első, érett főművében, a Logikai vizsgálódásokban (1900/01) is úgy képzelte el a fenomenológiát, hogy annak elméletei, tételei, mindenütt a tág értelemben vett szemlélet bázisán nyugszanak. Ennek alapján állította szembe a fenomenológiát a „légből kapott”, „semmire sem kötelező” spekulatív konstrukciókkal operáló hagyományos filozófiai irányzatokkal és teóriákkal. Elkerülhetetlenül felvetődik azonban a kérdés, hogy mi legyen „az első és végső kérdésekkel”, a hagyományos metafizikai kérdésekkel, melyek az akarat szabadságára, a lélek halál utáni sorsára és Isten létezésére vonatkoznak; amelyek tehát bizonyos módon elvileg túllépik a lehetséges szemlélet határait. Meglehetősen hamar kiderült, hogy a fenomenológia ezekre a kérdésekre is „apodiktikusan kényszerítő erejű” válaszokat szeretne találni; és egy fenomenológiailag megalapozott metafizika az ambíciói között szerepel. (Ennek talán legkorábbi dokumentuma a B II 2-es mappában archivált, 1907/08-as datálású kutatási kézirat, melyet részben a Husserliana 13-as és 42-es kötetében publikáltak). Husserl megoldása erre a problémára a fenomenológiai konstrukció (illetve konstruktív fenomenológia) módszere lenne. Ez a módszer, kifejlett formáját a harmincas években nyerte el, (mindenekelőtt Eugen Fink hatására). Lényege, hogy szemléletileg már igazolt tételek, elméletek alapján próbál megalapozott konstrukciókat alkotni, amelyekhez viszont már elvileg nem rendelhető szemléleti alátámasztás. Az előadás során Husserlnek a fenomenológiai konstrukcióra (illetve konstruktív fenomenológiára) vonatkozó elméletének fejlődését tekintem át, mint ami a jelenlegi filozófiai vitákban is alapvető, produktív szerepet játszhat.
Nyelv:
magyar
Típus:
Book Section
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/bookPart
Formátum:
text
Azonosító:
Marosán, Bence Péter (2018) A fenomenológiai tényektől a fenomenológiailag megalapozott konstrukciókig. In: Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban. MTA Bölcsészettudományi Központ – Fakultás Kiadó,, Budapest, pp. 104-117. ISBN 9786155848100
Kapcsolat: