Ugrás a tartalomhoz

A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál, és a matematikai végtelen „valódi paradoxona”

  • Metaadatok
Tartalom: http://real.mtak.hu/90989/
Archívum: REAL
Gyűjtemény: Status = Published
Subject = Q Science / természettudomány: QA Mathematics / matematika
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BD Speculative Philosophy / rendszeres filozófia: BD1 Metaphysics / metafizika
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BA Epistemology / ismeretelmélet
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BD Speculative Philosophy / rendszeres filozófia: BD1 Metaphysics / metafizika: BD11 Ontology / ontológia
Type = Article
Subject = B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás: BD Speculative Philosophy / rendszeres filozófia: BD3 Philosophy of mind and spirit / szellem filozófiája: BD352 Phenomenalism / fenomenológia
Cím:
A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál, és a matematikai végtelen „valódi paradoxona”
Létrehozó:
Székely, László
Kiadó:
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet
Dátum:
2018-12-20
Téma:
BA Epistemology / ismeretelmélet
BD1 Metaphysics / metafizika
BD11 Ontology / ontológia
BD352 Phenomenalism / fenomenológia
QA Mathematics / matematika
Tartalmi leírás:
Tengelyi László a matematikai végtelen cantori fogalmának elemzése során nem veszi figyelembe e fogalom wittgensteini filozófiai kritikáját, és így nem válik láthatóvá számára, hogy Cantor elemzéseiben a tiszta matematika és annak platonikus filozófiai interpretációja egybeolvad. Ugyanakkor megvilágító erejű, amiképpen Tengelyi e kontextusban fölidézi az abszolútum matematikai szimbolizálásának cusanusi fogalmát. Ha Wittgensteint követve elutasítjuk a mennyiségi végtelen matematikai fogalmát, és csak a határtalanságot mint nyitottságot ismerjük el, fölvetődik a nyugtalanító kérdés: honnan ered ez a nyitottság? Tengelyi és Wittgenstein -– e nyitottságot végső faktumnak tekintve – egyaránt elutasítja e kérdést. Ám Cantor matematikája – annak wittgensteini interpretációjában is –, a szimbolizálás cusanusi fogalma, Bach és más nagy zeneszerzők művei, Pilinszky János költészete, Kocsis Zoltán előadóművészete, e két utóbbi tanúságtétele Bach zenéjéről mint “istenbizonyítékról”: mindez a véges létezőkön túli transzcendencia felé mutat, és ezáltal az ontoteológia felé orientál. Vajon figyelmen kívül hagyhatja-e egy fenomenológiai metafizika programja ezeket a fenoméneket?
Nyelv:
magyar
Típus:
Article
PeerReviewed
info:eu-repo/semantics/article
Formátum:
text
Azonosító:
Székely, László (2018) A matematikai és a metafizikai végtelen Georg Cantornál, Ludwig Wittgensteinnél és Tengelyi Lászlónál, és a matematikai végtelen „valódi paradoxona”. Working Papers in Philosophy, 2018 (2).
Kapcsolat: