A védőnői hivatás jelentősége a népegészségügyi célú szűrések tekintetében - egy pilot vizsgálat tükrében
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/47749
Archívum: Acta Sana
Gyűjtemény: Cikkek
Cím:
A védőnői hivatás jelentősége a népegészségügyi célú szűrések tekintetében - egy pilot vizsgálat tükrében
Létrehozó:
Dinnyés, Katalin
Tobak, Orsolya
Kiadó:
Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Dátum:
2026-05-04
Téma:
védőnő, emlőszűrés, prevenció, egészségnevelés, közegészségügy
Tartalmi leírás:
Bevezetés: A védőnői szolgálat a magyar egészségügyi alapellátás egyedülálló eleme, amely komplex prevenciós és egészségfejlesztő feladatokat lát el a családok életének teljes ciklusában. A szűrővizsgálatok szervezése és a lakosság motiválása a részvételre alapvető közegészségügyi jelentőségű, különösen az emlőszűrés esetében, amely a korai felismerés révén jelentősen csökkentheti a mortalitást. A védőnői kapcsolattartás és tanácsadás szerepe kiemelkedő lehet a szűrési hajlandóság növelésében. Jelen pilot vizsgálat egy olyan időszakban készült, amikor a védőnői hivatás még nem esett át a későbbi kompetenciabővítéseken és strukturális átalakulásokon. Célunk az volt, hogy feltérképezzük, milyen ismeretekkel rendelkeznek a 45-65 év közötti nők a népegészségügyi szűrővizsgálatokról, mennyire értékelnék a védőnő személyes tájékoztatását az emlőszűrésről, valamint milyen mértékben befolyásolná részvételüket a szűréseken a területileg illetékes védőnővel kialakított bizalmas kapcsolat. Feltételezésünk szerint a szűrések jelentőségéről kevesebb információval rendelkezők ritkábban vesznek részt emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrésen. Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves pilot vizsgálatot végeztünk, amelybe 100 fő, 45-65 év közötti nő került bevonásra. A kérdőív a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos ismereteket, attitűdöket, motivációs tényezőket, valamint az egészségügyi szakemberek, különösen a védőnők által nyújtott információk szerepét mérte. Külön figyelmet fordítottunk a védőnővel való kapcsolat meglétére és minőségére, valamint a szűrési részvételre gyakorolt hatására. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő nők körében a szűrési részvétel aránya nem mutatott szignifikáns összefüggést a védőnői kapcsolattal, ugyanakkor a védőnőktől származó információk hitelesnek és megbízhatónak bizonyultak (p=0,007). A szűrésről való tájékozottság magasabb volt azok körében, akik személyes tanácsadást kaptak, de ez nem mindig vezetett tényleges részvételhez. A motivációs hiányok mögött gyakran időhiány, félelem vagy téves biztonságérzet állt. Következtetések: A védőnők kompetenciáinak bővítése és a jogszabályi háttér fejlesztése lehetőséget teremthet az emlőszűrésben való aktívabb szerepvállalásra, hasonlóan a már jogilag támogatott méhnyakszűrési tevékenységhez. A célzott, személyre szabott edukáció és a kollegiális mentorrendszer bevezetése erősítheti a lakossági bizalmat és növelheti a szűrési részvételt. A multidiszciplináris együttműködés és a hátrányos helyzetű nők speciális támogatása kulcsfontosságú a mortalitás csökkentésében.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/actasana.2026.1.21-34
Forrás:
Acta Sana; Évf. 18 szám 1 (2026); 21-34
2676-9921
2060-3142
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2026 Katalin Dinnyés, Orsolya Tobak