„…akkor én most fiatal is vagyok meg felnőtt is vagyok” : Ifjúságszociológiai vizsgálódások a kétezres évek első két évtizedében
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/119192
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
„…akkor én most fiatal is vagyok meg felnőtt is vagyok” : Ifjúságszociológiai vizsgálódások a kétezres évek első két évtizedében
Létrehozó:
Fazekas, Anna
Közreműködő:
Bodor, Péter
Nagy, Ádám
Téma:
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
youth sociology
generation theory
social theory
youth
youth policy
European Youth Strategy
quantitative method
qualitative method
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
ifjúságszociológia
generációelmélet
társadalomelmélet
ifjúságügy
ifjúságpolitika
Európai Ifjúsági Stratégia
kvantitatív módszer
kvalitatív módszer
Tartalmi leírás:
Disszertációm célja az ifjúság aktuális helyzetének, valamint jövőbeli kilátásainak megismerése: az ifjúság jelenét és jövőjét a civil társadalom és az állami intézményi struktúra metszetében vizsgálva. Kutatásom fókuszába a szubjektív státuszt, az egzisztenciális jellemzők objektív indikátorain túli megragadását helyeztem. A mixed method módszertanát követve a kvantitatív adatok elemzését (a magyarországi nagymintás ifjúságkutatási hagyomány eredményeinek longitudinális bemutatása, nemzetközi adatok másodelemzése) kvalitatív módszertannal (fókuszcsoportos vizsgálatok fiatalok körében, a politikai alrendszer kormányzati intézkedésekhez kapcsolódó diszkurzusának választott szempontok szerinti tartalomelemzése) kiegészítve az egyes résztémák mélyebb megismerését, a felszín (pl. nagymintás ifjúságkutatások főbb tendenciái) alatti összefüggések, dinamikák felfejtését tűztem ki célul. A kvantitatív adatok másodelemzése során elsősorban a hazai, nagymintás ifjúságkutatások eredményeinek bemutatása, összetett elemzései kerülnek taglalásra, kiegészítve nemzetközi felmérések adataival. Ezt követően az ifjúságértelmezések kérdésköre vált az elemzés tárgyává. Jelenti mindez egyrészt a politikai alrendszer kormányzati diszkurzusának definíciós mechanizmusait, valamint a kijelölt fejlődési célokat, szembe állítva ifjúsági szocializációt támogató szolgáltatórendszer nem-politikai szereplőinek megközelítésével. Az elemzett szakpolitikai dokumentumok, jelentések (policy paper) a fejlődési célok és a politikai alrendszer diszkurzusának unilineáris jellegére, valamint az ifjúságügyi szereplők korlátozott mozgásterére világítanak rá. Továbbá az ifjúságdefiníciók megfogalmazásában teret kapott az érintettek önreflexiója. Mindez a fiatalok öndefiniálásának, problémaészlelésének diszkurzív bemutatását jelenti, a célcsoporttal készített fókuszcsoportos beszélgetések eredményei nyomán. Mindezeken túl, az analízis zárásaként a kutatási eredmények összetettebb vizsgálatát is elvégeztem. Az ez irányú elemzések kiterjednek a halmozódó hátrányok és a szubjektív státusz kapcsolatának feltárására, a szubjektív státusz és az ennek nyomán megragadható családtervezési attitűdök és cselekvések bemutatására, valamint a generációelméleti megközelítés kritikájára, illetve az ifjúságügyi rendszer és az ifjúságpolitika vizsgált aktorainak ifjúságértelmezése alapján körvonalazható, cselekvési teret érintő összefüggések megállapítására.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/doctoralThesis
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2025.404
elte:37012633
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess