A középkori Orbágyszentgyörgy topográfiája és birtokosai*
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.elte.hu/tft/article/view/12545
Archívum: Településföldrajzi Tanulmányok
Gyűjtemény: Cikkek
Cím:
A középkori Orbágyszentgyörgy topográfiája és birtokosai*
Létrehozó:
Fóti, Miklós
Pánya, István
Kiadó:
Szülőföld Kiadó
Dátum:
2025-06-01
Tartalmi leírás:
Tanulmányunkban az egykori hódoltsági területek településhálózata topográ fiai rekonstrukciójának lehetőségeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Mintaként a Duna-Tisza köze déli felének egykor jelentős települését, Orbágyszentgyörgy falut választottuk (1. ábra). E település a török hódoltság idején a délszláv–ma gyar nyelvhatár mentén helyezkedett el, így ideális példa a társadalmi átalakulás szemléltetésére is. A terepi és adattári vizsgálatok alapján rekonstruáltuk a közép kori falu helyét és határainak egyes részleteit. Ez alapján egyértelműen megál lapítható, hogy Orbágyszentgyörgy falu legnagyobb része ma Hajós város keleti felét alkotja. A középkori falu egykori tartozéka, Kegyesfölde praedium pedig a török kori változások hatására előbb Köles/Kélös alakban különálló puszta lett, majd a 20. században az újonnan alapított Kéleshalom település részévé vált a korábban Jánoshalmához tartozó Felsőterézhalom nevű határrésszel egyetemben. Kutatásunk során rámutatunk arra, hogy a középkori és török kori források együttes, mélyreható és az arab írásképekre is kiterjedő vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy az egyes települések és puszták egyértelműen elkülöníthetők legyenek
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.63603/tft.2025.1.8
Forrás:
Településföldrajzi Tanulmányok; Évf. 15 szám 1 (2025); 106-126
2063-4315
Kapcsolat: