A folyók helyreállítási potenciáljának fogalma, és a meghatározás módszereinek szakirodalmi áttekintése
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/696/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = Q Természettudomány: QE Földtudományok
Szakterület = Q Természettudomány: QH Természetrajz
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A folyók helyreállítási potenciáljának fogalma, és a meghatározás módszereinek szakirodalmi áttekintése
Létrehozó:
Erdei, Tímea Katalin
Dátum:
2020
Téma:
QE Földtudományok
QH Természetrajz
Tartalmi leírás:
A hazánkban megvalósult folyószabályozási munkálatok és a folyó menti tájakban jelentkező kedvezőtlen hatások miatt egyre fontosabbá válik a folyók természetvédelmi, tájvédelmi, rekreációs és esztétikai célokat is figyelembe vevő helyreállítása. Ennek megalapozására többféle módszertan is kidolgozásra került az utóbbi évtizedekben, amelyek a folyók állapota, vagyis a helyreállítás szükségessége mellett annak lehetőségeit (terület alkalmassága és korlátozó tényezői) egyaránt értékelik. Jelen tanulmányban célom ezen vizsgálatiértékelési módszerek összegyűjtése és a helyreállítási potenciál fogalmának és meghatározási módszereinek áttekintése hazai és külföldi szakirodalom alapján. A kutatás eredményeként összesen 41 helyreállítási potenciál meghatározására vonatkozó módszertan került elemzésre. A cikkek áttekintése során elemeztem a vizsgálati léptéket és területet, a fő érintett szakterületet, a megfogalmazott célokat, az alkalmazott értékelési és elemzési módszereket, illetve azt, hogy a szerzők milyen vizsgálati-értékelési szempontokat vesznek figyelembe. A helyreállítási potenciál a legtöbb áttekintett módszer esetében többet jelent a folyó állapotának értékelésénél. Megállapítása során a leggyakoribb szándék a helyreállítás területeinek meghatározása és/vagy priorizálása. Az áttekintett módszerek 68%-a ökológiai, 63%-a geomorfológiai és 33%-a hidrológiai helyreállítási célokat fogalmaz meg. A helyreállítási potenciál meghatározása során áttekintett módszerek vizsgálati lépték tekintetében legnagyobb arányban folyószakaszokra koncentrálnak, különböző szélességű területeket kiemelve – ártér, folyó menti sáv vagy folyópart és meder; de emellett számos kutatásban megjelent a teljes vízgyűjtő vagy lokális területegységek áttekintése. A vizsgálati-értékelési szempontok közül a legtöbb módszerben a földhasználat-felszínborítás, a hidrológiai, geomorfológiai, ökológiai adottságok, valamint a korlátozó tényezők vizsgálata van jelen. A kimondottan tájépítészeti szempontok, mint például a tájképi adottságok, az egyedi tájértékek, a tájszerkezet tanulmányozása, a módszerek kis százalékának képezi részét. Megállapítható, hogy az elemzett kutatások a folyók helyreállítási potenciáljának meghatározását elsősorban a külterületi folyószakaszokon célozzák meg, azonban egyre fontosabbá válik a belterületi folyószakaszok helyreállítási potenciáljának meghatározása is.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Erdei, Tímea Katalin (2020) A folyók helyreállítási potenciáljának fogalma, és a meghatározás módszereinek szakirodalmi áttekintése. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 18 (2). pp. 113-125. ISSN 1589-4673
MTMT:31799687 DOI:10.56617/tl.3489
Kapcsolat:
MTMT:31799687 DOI:10.56617/tl.3489
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4