| Tartalmi leírás: |
Az LLDB-Adatbázis adataira építve a császárkori római feliratos anyagon keresztül a római helyesírási színvonal változásait veszem górcső alá. Ennek mérésére, nyomon követésére tökéletesen alkalmas a h használatának vizsgálata, mivel a h -val jelzett fonéma eltűnt a latin nyelv rendszeréből a köztársaság kor végére, a császárkor elejére, de a használata a helyesírásban megmaradt, és így elsőrangú fokmérőjévé vált a műveltség mérésének. A római feliratos corpus azért is kézenfekvő választás, mert a normanyelv Varrótól kezdve Róma-központú volt. Így jól kontrasztálható a grammatikusok és retorikusok műveiből ismert római normanyelvhasználat elmélete, amely Rómát egy absztrakt ideálközpontnak tekintette, a valós római nyelvemlékekkel, elsősorban az alsóbb néprétegek nyelvhasználatát tükröző feliratos anyag gyakorlatával.
|
