A Nagy Fal lerontása : A kínai császárság bukásában közrejátszó nyugati és japán politikai és katonai fellépések reflexiója a korabeli magyar sajtóban (1839–1912)
  • Metaadatok
Tartalom: https://real-phd.mtak.hu/2507/
Archívum: REAL-PhD
Gyűjtemény: Status = Defended
Subject = D History General and Old World / történelem: DS Asia / Ázsia
Type = Thesis
University = Károli Gáspár Református Egyetem
Subject = D History General and Old World / történelem: D4 Modern History / újkor története
Cím:
A Nagy Fal lerontása : A kínai császárság bukásában közrejátszó nyugati és japán politikai és katonai fellépések reflexiója a korabeli magyar sajtóban (1839–1912)
Létrehozó:
Tokaji, Zsolt
Dátum:
2025
Téma:
D4 Modern History / újkor története
DS Asia / Ázsia
Tartalmi leírás:
A disszertáció azt vizsgálja, hogyan jelent meg a kínai császárság bukásának folyamata a magyar nyelvű sajtóban 1839 és 1912 között, különös tekintettel a nyugati és japán politikai-katonai beavatkozásokra. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen információkhoz juthatott a magyar újságolvasó közönség a kelet-ázsiai eseményekről, ezek hogyan illeszkedtek a hazai értelmezési sémákba, és miként járultak hozzá a magyar nemzeti önreflexió és identitásformálás diskurzusaihoz. A dolgozat egyik kiindulópontja az a felismerés, hogy a Kínáról szóló híradások nem pusztán távoli történelmi eseményeket tükröztek, hanem egyúttal a magyar társadalom modernizációs dilemmáinak és civilizációs önmeghatározási törekvéseinek is kifejezői voltak. A sajtó Kínát gyakran mint mozdulatlan, despotikus birodalmat ábrázolta, amelyhez képest a magyar önazonosság nyugatos irányultsága önigazolást nyert – ugyanakkor több ponton megjelent egyfajta kulturális rokonság ígérete is, különösen a turanista és orientális diskurzusokban. A kutatás forrásbázisát több száz magyar nyelvű újságcikk, publicisztika és sajtókommentár alkotja, elsősorban a Pesti Napló hasábjairól, de más korabeli lapokkal és enciklopédikus, ismeretterjesztő szövegekkel is kiegészítve. A vizsgált időszakban Magyarországon nem létezett szakszerű Kína-ismeret, így az információk többsége másodkézből, külföldi hírszolgálatok révén érkezett – ez a torzítások és leegyszerűsítések mellett azt is eredményezte, hogy a sajtóban megjelenő Kína-kép nem annyira a kínai valóságot, mint inkább a magyar eszmei önértelmezést tükrözte. A dolgozat eszmetörténeti szemlélettel tárja fel azokat a nyelvi, retorikai és narratív sémákat, amelyek mentén Kína a magyar olvasó számára elbeszélhetővé vált. Külön figyelmet kap a hírek allegorikus jellege: a kínai császárság bukása sok esetben nem önmagában, hanem figyelmeztető vagy párhuzamos példaként jelent meg – a magyar nemzet jövőjének, válságainak és modernitásának szimbolikus tükörképeként. A disszertáció megállapítja, hogy a magyar sajtóban kialakuló Kína-kép nem pusztán nyugati minták másolata volt, hanem a hazai ideológiai kontextusban átalakulva sajátos, nemzeti jelentéstartalommal telt meg. A kínai eseményekről szóló tudósítások így nemcsak történelmi tájékoztatást jelentettek, hanem identitásképző funkcióval is bírtak: a távoli világ értelmezése révén a magyar társadalom önmagára ismerhetett – néha elfogadással, máskor elutasítással, de mindig a saját helyzetéhez viszonyítva.
Nyelv:
magyar
Típus:
Thesis
NonPeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Tokaji, Zsolt (2025) A Nagy Fal lerontása : A kínai császárság bukásában közrejátszó nyugati és japán politikai és katonai fellépések reflexiója a korabeli magyar sajtóban (1839–1912). PhD thesis, Károli Gáspár Református Egyetem.
Kapcsolat:
MTMT:36397252