Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
EGY FÉL ÉLETMŰ: SZABÓ PÁL ZOLTÁN TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KONCEPCIÓJA |
| Tartalom: | https://ojs3.mtak.hu/index.php/fk/article/view/15086 |
|---|---|
| Archívum: | Földrajzi Közlemények |
| Gyűjtemény: | Értekezések |
| Cím: |
A HALF OEUVRE: SZABÓ PÁL ZOLTÁN’S HISTORICAL GEOGRAPHICAL CONCEPT
EGY FÉL ÉLETMŰ: SZABÓ PÁL ZOLTÁN TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KONCEPCIÓJA
|
| Létrehozó: |
Erdős, Zoltán
|
| Kiadó: |
Magyar Földrajzi Társaság
|
| Dátum: |
2026-01-18
|
| Téma: |
historical geography;
social geography;
cultural history;
history of Pécs;
Transdanubia
|
| Tartalmi leírás: |
A két világháború közti években a magyar értelmiség egészét foglalkoztatta az a kérdés, hogy milyen történelmi sorskérdések álltak és állnak a magyarság előtt, egyáltalán, hogyan definiálható a magyarság, mit is jelet magyarnak lenni. A történettudományban meghatározó népiségtörténeti és szellemtörténeti irányzattal szemben az 1930-as évek közepére a geográfus Szabó Pál Zoltán sajátos történet-földrajzi koncepciót dolgozott ki.Kiindulópontja szerint a táj mindig meghatározza a keretei között megszülető és fejlődő kultúra alapvonásait. Centrális elhelyezkedése, változatos földrajzi viszonyai sajátos történeti szerepet biztosítanak és egyúttal sajátos jelleget adnak a Kárpát-medencének, ezen belül a Dunántúlnak, és annak egyik legfontosabb centrumaként Pécsnek. Nem véletlen, hogy a „kétezer éves város” a történelem sorsfordulói során újra és újra hasonló jellegű, kifinomult kultúrával bíró, polgárias civilizációnak adott otthont. A táj szinte predesztinálta a várost, hogy a térség kiemelkedő kulturális centruma legyen, és egyben sajátos értékekkel gazdagítsa az európai civilizációt is.Szabó az 1940-es évek végén elfordult a művelődéstörténeti kérdésektől, kizárólag földrajztudományi problémákkal foglalkozott, korábbi történet-földrajzi dolgozatai pedig ideológiai szempontból nem bizonyultak szalonképesnek. Ennek ellenére nemcsak a geográfia tartja számon nagy alakjai között Szabó Pál Zoltánt, hanem a történettudományban és általában a közgondolkodásban is rendre tetten érhetőek a „Pannonföld öt polgárságáról” és a "Balkán kapujáról" szóló, és „a kétezer éves várost” középpontba helyező koncepció elemei.
|
| Nyelv: |
magyar
|
| Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
|
| Formátum: |
application/pdf
|
| Azonosító: |
10.32643/fk.149.3.4
|
| Forrás: |
Földrajzi Közlemények; Évf. 149 szám 3 (2025): ; 188-198
0015-5411
0015-5411
|
| Kapcsolat: | |
| Létrehozó: |
Copyright (c) 2026 Zoltán Erdős
|