A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken
  • Metaadatok
Tartalom: https://press.mater.uni-mate.hu/593/
Archívum: MATER Press - Egyetemi Kiadványok
Gyűjtemény: ['viewname_eprint_status' not defined] = Megjelent
Szakterület = Q Természettudomány: Q Természettudomány általában
['viewname_eprint_types' not defined] = Cikk
Cím:
A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken
Létrehozó:
Patkó, László
Ujhegyi, Nikolett
Heltai, Miklós
Dátum:
2014
Téma:
Q Természettudomány általában
Tartalmi leírás:
Számos faj alkalmazkodott jól az emberi településekhez és a városi környezethez. A városi élőhelyek biodiverzitásának vizsgálata többek között a ritka vagy rejtőzködő fajok miatt alapvetően nehéz feladat. A nehezen vizsgálható fajok esetében különösen fontossá válnak az úgynevezett nem-invazív (noninvasive) vizsgálati módszerek, amelyek az állat megfogása, jelölése nélkül juttatnak minket a jelenlétükhöz kapcsolódó információkhoz. Ilyen módszerekkel fontos adatok szerezhetőek az emlősállatok szőreiből is, mivel azok a határozási módszertől függően nemzetségre, fajra, vagy akár egyedre vonatkozó információkat is adhatnak. Vizsgálatunkban a gyűjtött szőrszálak makroszkopikus és mikroszkopikus határozását választottuk. A makroszkopikus tulajdonságokon kívül egy szőrnek négy fontos mikroszkopikus tulajdonságát vettük figyelembe a határozásnál; a kutikula mintázatát az alnyélen (1) és a legvastagabb ponton (2), a medulla mintázatát a legvastagabb szakaszon olajos festéssel (3) és anélkül (4). Vizsgálatunkat két helyszínen végeztük, egy városi maradvány élőhelyfoltban, a Merzse-mocsárban, valamint a mára már teljesen városi parkká vált gödöllői Alsóparkban, és a Szent István Egyetem környékén. A Merzse-mocsárban 11 kategóriát különítettünk el, ezek a következők voltak: vándorpatkány (Rattus norvegicus), mezei nyúl (Lepus europeus), menyét-hermelin (Mustela nivalis-M. erminea), vidra (Lutra lutra), nagy pele (Glis glis), ember (Homo sapiens), mogyorós pele-erdei pele (Muscardinus avellanarius-Dryomis nitedula), kutyafélék (Canidae), denevérek (Chiroptera), rágcsálók (Rodentia) és azonosíthatatlan (Unident.). A Gödöllőn gyűjtött madárfészkekből összesen hétkategóriát alkottunk. Ezek a következők voltak: mezei nyúl (Lepus europeus), ló (Equus caballus), közönséges vakond (Talpa europea), kutya (Canis familiaris), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), ember (Homo sapiens) és azonosíthatatlan (Unident.). Véleményünk szerint a madárfészek-analízis egy jól használható nem-invazív módszer városi területek esetében is. A gyakorlat elsajátításához viszont sok idő és referenciaanyag szükséges.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
PeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Patkó, László és Ujhegyi, Nikolett és Heltai, Miklós (2014) A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 12 (1). pp. 197-205. ISSN 1589-4673
MTMT:2582875 DOI:10.56617/tl.3707
Kapcsolat:
MTMT:2582875 DOI:10.56617/tl.3707
Létrehozó:
cc_by_nc_nd_4