„Mi csak azzal tudunk dolgozni, ami marad” : Falusi iskolák szegregálódása a pedagógusok és a helyi szereplők percepcióinak tükrében
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/118166
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
„Mi csak azzal tudunk dolgozni, ami marad” : Falusi iskolák szegregálódása a pedagógusok és a helyi szereplők percepcióinak tükrében
Létrehozó:
Lőrincz, Borbála
Közreműködő:
Rácz, András
Téma:
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
village schools
school segregation
free school choice
education system
education policy
Hungary
Szociológia D. I./Társadalom és szociálpolitika
falusi iskolák
iskolai szegregáció
szabad iskolaválasztás
oktatási rendszer
oktatáspolitika
Magyarország
Cserkesz
Kosbor
Tartalmi leírás:
A disszertáció célja, hogy a pedagógusokra fókuszálva elősegítse a társadalmi egyenlőtlenségeket újratermelő szegregációs folyamatok mikroszintű működésének megismerését. A kutatás egyrészt arra kereste a választ, hogy milyen összefüggések tárhatók fel a szegregált általános iskolák kontextuális működését alakító rendszerek (a makro-/strukturális, exo-/települési és mezo-/iskolai szint) között, másrészt azt igyekezett feltárni, hogy hogyan értelmezik a vizsgált iskolák pedagógusai az őket körülvevő, hálózatba szerveződő rendszereket. A kutatási eredmények az iskolai szegregáció nemzetközi és magyarországi szakirodalmi keretébe ágyazódnak. A disszertáció részletesen foglalkozik a szegregáció strukturális okai közül a szabad iskolaválasztás mechanizmusaival, illetve a szegregált iskolák belső világával. A magyarországi kontextusból a rendszerváltás és különösen a 2010 óta zajló szegregációs folyamatok, illetve a szegregált iskolák helyi környezetét és belső működését vizsgáló kutatások kerülnek fókuszba. A kutatás a kvalitatív paradigma iránymutatását követi, és a folyamatorientált összehasonlító esettanulmányi megközelítést alkalmazza. A vizsgált mintába két állami fenntartású, társadalmi és etnikai értelemben szegregált, egyiskolás településen található általános iskola került. A pedagógusokkal, szülőkkel és más helyi aktorokkal félig strukturált (részben szakértői vagy szakmai életút-fókuszú) interjúk készültek, amelyeket fókuszcsoportos beszélgetés, résztvevő megfigyelés, dokumentumelemzés és statisztikai adatok egészítettek ki. Az elemzés a reflexív tematikus analízis módszerén alapult. A vizsgált települések és iskolák a makroszintű folyamatok (bebetonozódó egyenlőtlenségek, társadalmi dezintegráció, erőforráshiányos közoktatás) rendszerébe ágyazódnak, amelyekre a két helyszínen eltérő lokális és intézményi válaszok születtek. Ezek a stratégiák részben az érzékeny (látszólagos) egyensúly fenntartására, részben a konfliktusgenerálásra épülnek. A két iskola pedagógusai az őket körülvevő hálózatokat elsősorban a (pedagógiai/módszertani és rendszerszintű) kihívások fogalmaival írják le. A kihívásokra adott válaszaik (amelyeket a disszertáció tipologizál és kategorizál) főként a hirschmani „hűség” mintázatait mutatják (kevés kivonulás és minimális tiltakozás mellett), azonban egyéni tényezők, a helyi és az intézményi közeg is alakítja őket. A disszertáció további tanulsága, hogy a települések eltérő társadalomfejlődése és önképe az iskolák funkciójában és a szülők iskolaválasztási megfontolásaiban is tükröződik. Az állami közoktatás szűkülő erőforrásai mellett csökken a társadalmi szolidaritás, amit a munkaerőpiaci expanzió sem képes kompenzálni.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/doctoralThesis
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2024.351
elte:36486208
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess