Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
"A társadalmi nemet meg kell védeni!" : A gender, avagy a szellem a "modernizáció" gépében |
| Tartalom: | http://hdl.handle.net/10831/118154 |
|---|---|
| Archívum: | EDIT |
| Gyűjtemény: |
Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD Szociológia Doktori Iskola |
| Cím: |
"A társadalmi nemet meg kell védeni!" : A gender, avagy a szellem a "modernizáció" gépében
|
| Létrehozó: |
Feró, Dalma
|
| Közreműködő: |
Pál, Eszter
|
| Téma: |
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
gender debates
feminism
modernity
media discourse
Szociológia D. I./Szociológia
gender
gender viták
feminizmus
modernitás
médiadiskurzus
|
| Tartalmi leírás: |
Ahogy a modernitást nem lehet úgy vizsgálat tárgyává tenni, hogy egyúttal a nemi különbségről fel ne vetődnének kérdések, úgy a nemek kérdését sem lehet úgy vizsgálni, hogy a modernitás, a modernizáció kérdései fel ne merülnének. A gender körüli vitákat a „genderellenes mozgósítás” irodalmával ellentétben ezért nem a konfliktus egyik felének, a jobboldali „genderellenességnek” a vizsgálatára redukálva, hanem a konfliktus egészét figyelembe véve a modernitás kérdései felől veszem szemügyre. A genderdiskurzusok
genezisét a fejlődés és a (meg)haladás modernizációs történelemszemléletével szemben a küzdelmek és az erőviszonyok szempontjából tekintem át, azaz megkérdőjelezem a jelenleg hegemón feminista elbeszélést, miszerint a „harmadik hullám” feminizmusa intellektuális és morális szempontból meghaladta a „második hullám” feminizmusát. A „második hullámnak” is nevezett női felszabadító mozgalom radikális ága jelentős modernitáskritikát dolgozott ki, míg az azt hegemóniaküzdelem során megbélyegző és a feminista kánonból kiíró, jelenleg hegemón „feminizmus” a modernitás logikáját radikalizálta és illesztette bele a nemek
kérdését. A gender fogalma szorosan kapcsolódik ehhez a paradigmaváltáshoz: míg a női felszabadító mozgalomban és a feminizmus felszabadító paradigmájában a gender fogalma sosem játszott jelentős szerepet, sőt, az a gender jelentős kritikáját dolgozta ki, addig a harmadik hullám hegemón irányzatainak a gender központi és elengedhetetlen fogalma. A gender fogalmát nem a feminizmus és a nem a ’68-as hagyomány találta fel: a II. világháború utáni amerikai orvostudomány praxisában gyökerezik, a népesség igazgatására irányuló modern biopolitika kiemelkedő apparátusának tekinthető. A gendernek mint fogalmi
eszköznek értelmezésem szerint kiemelkedő szerepe volt a modernizációkritikus feminizmus hegemón transzformációjában, amely eredményeként a jelenleg hegemón genderdiskuzus a modernizációs képzeletvilág összes központi elemét magában hordozza. A gender fogalma a nem/gender elválasztással magában fogalja a Bruno Latour által a modernitás alkotmányának nevezett természet-társadalom elválasztást, a modern hatalomgyakorlás egyik kiemelkedő konceptuális elválasztását, így nem meglepő, hogy a késő modern hatalmi mechanizmusok megújításának jelentős ágenseként játszik szerepet. A gender a magyarországi médiadiskurzusokban is erőteljesen összekapcsolódik a modernitás központi kérdéseivel mind az ellenzéki, mind a kormányzati médiákban. A két médiatérfél genderdiskurzusa számos közös vonást mutat: a gender mindkettőben a modernizációval, a „nyugattal”, a „nyugatos értelmiséggel” és életmódjával, valamint az individualizmussal kapcsolódik össze. A gender körüli vita mindkettőben a jó és a gonosz küzdelmeként jelenik meg, amely küzdelmet azonban ellentétes módon értékelnek. E kétpólusú diskurzív tér megteremtésének egyik szükségszerű előfeltétele, hogy mind az ellenzéki, mind a kormányzati médiák kizárják a modernitáskritikus feminizmust a diskurzusból, amelynek csak pár esetben jelennek meg nyomai, és kizárólag az ellentétes genderdiskurzus legitimitásának megkérdőjelezéseként. A genderrel kapcsolatok viták egyik alapvető oka megállapításom szerint a modernitás ellentmondásaiban és az arra adott különböző válaszok közti konfliktusban rejlik. A gender alakzata nem merő hatalomtechnikai eszköz, nem „üres jelölő” és nem is csupán a progresszív politika szimbóluma, hanem a modernizáció szükségszerűen egyenetlen logikáját előmozdító és ezért erőteljes ellentmondásokat és konfliktusokat termelő ágens.
|
| Nyelv: |
magyar
angol
magyar
|
| Típus: |
info:eu-repo/semantics/doctoralThesis
|
| Formátum: |
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
|
| Azonosító: |
elte:10.15476/ELTE.2024.316
elte:36479586
|
| Létrehozó: |
info:eu-repo/semantics/openAccess
|