Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
A babaváró hitel, mint a piacosodó szociálpolitika eszköze |
| Tartalom: | http://hdl.handle.net/10831/118165 |
|---|---|
| Archívum: | EDIT |
| Gyűjtemény: |
Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD Szociológia Doktori Iskola |
| Cím: |
A babaváró hitel, mint a piacosodó szociálpolitika eszköze
|
| Létrehozó: |
Kramarics, Szandra
|
| Közreműködő: |
Szikra, Dorottya
|
| Téma: |
Társadalomtudományok/Politikatudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
baby-expecting loan
family policy
marriage
selective pronatalism
marketization
state-subsidized loan
population policy
housing policy
Hungary
Szociológia D. I./Társadalom és szociálpolitika
babaváró hitel
családpolitika
házasság
szelektív pronatalizmus
piacosítás
államilag támogatott hitel
népesedéspolitika
lakáspolitika
Magyarország
|
| Tartalmi leírás: |
Jelen dolgozat célja, hogy megvizsgálja a 2010 utáni magyar családtámogatási rendszert, ezen belül is egy különleges elemet, a babaváró hitelt. A 2010 óta regnáló kormányzat egy nagyon konzekvens vonalat képvisel, mely a munka alapú társadalmat részesíti előnyben a jóléti állammal szemben, emellett célként tűzte ki a népességfogyás megállítását, valamint a hagyományos család megmentését. A kormány a családpolitikai rendszert is ezen elvek mentén formálja, melyben a felső-középosztálybeli családok gyermekvállalását kívánja ösztönözni többek között államilag támogatott hitelekkel.
Azért esett a választásom a babaváró hitelre, mivel ez volt az első olyan konstrukció, mely egyszerre felelt meg a kormány ideális családról alkotott képének (apa, anya, gyerekek, házasság), valamint a munka alapú társadalom elvárásainak (három év folyamatos társadalombiztosítási jogviszony). A babaváró hitel a 2019-es bevezetése óta több változáson is átesett. Jelenleg egy 11 millió forintos támogatást jelent, melyet kizárólag házasok vehetnek igénybe a nő harmincéves koráig, gyermek születése esetén kamatmentes, nagycsaláddá váláskor pedig a tartozás egészét az állam fizeti ki. Amennyiben a hitel feltételei nem teljesülnek – például nem születik gyermek öt éven belül – a párnak jelentős büntetőkamatot kell fizetnie.
A kutatás során készített 62 félig strukturált interjú, illetve a kiegészítő kérdőív alapján, melyre 502 válasz érkezett elmondható, hogy a babaváró hitel egy fontos képviselője a magyarországi szociálpolitika piacosításának. A hitelt ugyanis a bankok nyújtják az igénylőknek a vonatkozó kormányrendelet keretein belül, így aktívan alakítják a támogatottak körét. A banki szabályok intézményenként különbözőek és nem mindig egyértelműek az igénylők számára. A babaváró emellett számos feszültség lengi körül, ugyanis
azok a családok, akik élnek a lehetőségével gyakran megbélyegzésre számíthatnak. Még azok az interjúalanyok is rossz véleménnyel voltak a többi igénylőről, akik maguk is felvették a hitelt. Ez a konstrukció tehát alkalmas arra, hogy törésvonalat hozzon létre hasonló helyzetű családok között. A kutatásból kiderült, hogy a kormány által megcélzott felső-középosztálybeli családok nem feltétlenül elégedettek a jelenlegi rendszerrel, sokan a babaváró hitel felvételét egyfajta kényszernek, kisebbik rossznak értelmezik. A kutatásban résztvevők alapvetően bizalmatlanok voltak az állammal szemben, további államilag támogatott hitelek helyett az egészségügy, az oktatás, a munkaerő-piaci politikák és a bölcsőderendszer fejlesztését sürgették. Az eredmények alapján következtethetünk arra, hogy a szegény családoknak limitált hely jut a piacosított családpolitikában, számukra jobbára csak az univerzális támogatások maradnak, melyek összegei több, mint tíz éve nem emelkedtek.
|
| Nyelv: |
magyar
angol
magyar
|
| Típus: |
info:eu-repo/semantics/doctoralThesis
|
| Formátum: |
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
|
| Azonosító: |
elte:10.15476/ELTE.2024.385
elte:36467289
|
| Létrehozó: |
info:eu-repo/semantics/openAccess
|