Ugrás a tartalomhoz

 

A szivárványcsaládok mozgásszabadsága : A határokon átnyúló elismerés kérdése

  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/108782
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: Folyóiratok, folyóiratcikkek
Európai Tükör
Cím:
A szivárványcsaládok mozgásszabadsága : A határokon átnyúló elismerés kérdése
Létrehozó:
Virok-Ujlaki, Anikó
Téma:
uniós polgárok mozgás- és tartózkodásszabadsága
azonos nemű párok házassága
szülői jogállás egységes elismerése
az uniós jog elsőbbsége
nemzeti identitás
freedom of movement and residence of EU citizens
same-sex marriage
cross-border recognition of parenthood
primacy of EU law
national identity
Társadalomtudományok
Társadalomtudományok/Regionális tudományok
Tartalmi leírás:
Jelen tanulmány vizsgálja, hogy az uniós jog jelenleg hogyan biztosítja az azonos nemű házaspárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, hogy milyen további jogok származtathatók ebből az alapvető szabadságból, és milyen típusú jogi és politikai lépésekre van szükség, ami biztosíthatja a határokon átnyúló esetekben a szivárványcsaládok szabad mozgáshoz való jogát az Európai Unióban.A tagállamoknak az uniós jog értelmében ma már kötelezően el kell ismerniük a más tagállamban megállapított szülői jogállást, különösen a szabad mozgáshoz való uniós jogból eredő jogok – mint egy másik tagállamba való beutazáshoz és tartózkodáshoz való jog, az egyenlő bánásmódhoz való jog és a gyermek úti okmányainak beszerzéséhez való jog – alkalmazása esetén. Az uniós jog ugyanakkor nem írja elő a más tagállamban megállapított szülői jogállás elismerését a gyermek nemzeti jogából eredő jogai, például az öröklési, tartási vagy felügyeleti jogok szempontjából.Feltételezhető, hogy a szabad mozgásról szóló uniós jog (mint megkülönböztetésmentes alapvető jog) kötelezettséget ró a tagállamokra az azonos nemű párok egy másik tagállamban kötött házasságának elismerésére vonatkozóan, ezáltal biztosítható az azonos nemű párok házasságának határokon átnyúló elismerése – mint családi állapot – az Európai Unióban. Továbbá, hogy az azonos nemű pár külföldön kötött házasságának el nem ismerését az uniós polgárok szabad mozgásának akadályaként is lehet értelmezni, illetve ezen alapvető szabadság korlátozása nehezen igazolható a közrendre, a közérdekre és/vagy nemzeti identitásra hivatkozással.A hipotézis megerősítésére vagy érvénytelenítésére használt módszer az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatának elemzésén keresztül történik. Az ügyek között különös jelentőség tulajdonítható a szivárványcsaládok mozgásszabadságát érintő két EUB-ügynek, a Coman- és a Pancharevo-ügynek.
This study explores how European Union law currently guarantees the right of same-sex married couples to freedom of movement and residence, what additional rights may be derived from this fundamental freedom, and what types of legal and political measures are necessary to ensure that rainbow families enjoy the right to free movement in cross-border situations within the EU. Under EU law, Member States are now required to recognise the parenthood established in another Member State, particularly when it concerns the exercise of rights deriving from Union citizenship – such as the right to enter and reside in another Member State, the right to equal treatment, and the right to obtain travel documents for a child. However, EU law does not impose an obligation to recognise parenthood established in another Member State for the purposes of rights deriving from national law, such as inheritance, maintenance or parental responsibility. It is assumed that EU law on the free movement of persons – as a non-discri- minatory fundamental right – places an obligation on Member States to recognise same-sex marriages concluded in other Member States. This recognition ensures the cross-border portability of such marriages as a civil status throughout the EU. Furthermore, the refusal to recognise a same-sex marriage concluded abroad may be interpreted as an obstacle to the free movement of Union citizens. Such a restriction on a fundamental freedom is difficult to justify on grounds of public policy, public interest and/or national identity. The method used to confirm or invalidate the hypothesis is through the analysis of the jurisprudence of the Court of Justice of the European Union (CJEU) and the European Court of Human Rights (ECtHR). Particular significance is attributed to two CJEU cases addressing the freedom of movement for rainbow families: the Coman and Pancharevo judgments.
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
nke:10.32559/et.2024.4.3
nke:36457792
nke:10069970
nke:Európai Tükör
nke:27
nke:4
nke:EU TÜKÖR
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess