| Tartalmi leírás: |
Külön megtiszteltetés olyan ünnepelt születésnapi kötetébe tanulmányt írni, akihez a szerzőt hivatalos kapcsolat nem fűzi. Máthé Gábor professzor úrral a közös pont az ő megkerülhetetlensége: valódi büntetőjog-történeti kutatást nem lehet a munkásságának ismerete nélkül folytatni. Legyen az elmélettörténet, kodifikációtörténet vagy szervezettörténet, publikációi fontos kiindulópontot jelentenek. Ezt a kijelentést talán legjobban a következő sorok igazolják. A hazai kodifikáció mitikus epizódja az 1840. évi 5. tc.-kel felállított bizottság anyagi jogi, eljárási és börtönügyi javaslata, amely 1843 óta a magyar büntetőjog-tudomány referenciapontja. Egyes megoldásai (halálbüntetés kihagyása) folyamatosan jelen vannak diskurzusokban, a forrásai és rendelkezései, életbe léptetési kísérletei közismertek. Jobban szemügyre véve azonban, az 1860-as években a szakemberek nem ismerték részleteiben a javaslatokat, egykorú hazai érdemi szakmai vita nem zajlott, a külföldi méltatások mellett csak Szokolay István (1822–1904) dolgozta fel szisztematikusan. Az anyagi jogi és az eljárási jogi javaslatnak nincsen modern monografikus feldolgozása, az átdolgozások másodlagos forrásokból ismertek. A Deák Ferenc (1803–1876) vezetésével elkészített javaslat utolsó hatálybaléptetési kísérlete Csatskó Imre (1804–1874) sokáig lappangó átdolgozása.
|
