,,A diktatúra azonban nálunk nem cél, hanem eszköz és abban a pillanatban megszűnik, amint a Hungária egyesült földek a birtokunkba nem kerülnek” – Szálasi Ferenc 1937-es ,,nagy” pere
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/103789
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: NKE kiadványok
Tanulmányok
Cím:
,,A diktatúra azonban nálunk nem cél, hanem eszköz és abban a pillanatban megszűnik, amint a Hungária egyesült földek a birtokunkba nem kerülnek” – Szálasi Ferenc 1937-es ,,nagy” pere
Létrehozó:
Drócsa Izabella
Téma:
Társadalomtudományok
Társadalomtudományok/Állam- és jogtudományok
Tartalmi leírás:
Szálasi Ferenc nyugalmazott őrnagy 1935 márciusában saját pártot alapított Nemzeti Akarat Pártja elnevezéssel (továbbiakban: NAP), amellyel kapcsolatban betartotta a hatályos jogszabályokat, mert előzetes bejelentést tett a Belügyminisztériumnak, illetve bemutatta a politikai mozgalom célkitűzéseire vonatkozó dokumentumot, amely Cél és követelések címmel jelent meg. Programjában olyan elképzeléseket fogalmazott meg, mint a történeti alkotmány megváltoztatása, az országgyűlés és a végrehajtó hatalmi szervek felszámolása, átmeneti jelleggel kiépített parancsuralmi rendszer, valamint a zsidóság ,,jogi, gazdasági, társadalmi helyzetének megbontása és új keretekbe illesztése. A NAP működését a fegyelem jellemezte: a tagoknak a belépéskor esküt kellett tenniük arra vonatkozóan, hogy a párt által kitűzött célokat nem kérdőjelezik meg, a párt vezetőjének utasításait pedig végre fogják hajtani. A fővárosi központon kívül több vidéki fióktelepet is létrehoztak, amelyek állandó összeköttetésben voltak Szálasival, tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek kizárólag az ő iránymutatása szerint folytathatták tevékenységüket. Tehát összességében levonható az a következtetés, amely szerint a vezető lényegében teljhatalmat gyakorolt a párton belül, ezért a törvényszéki bírák az ítélet indokolásában a következőt fogalmazták meg: ,,a pártszabályok értelmében a párttagok tőle [Szálasi Ferenctől] való függősége korlátlan volt. A későbbi nemzetvezető politikai tevékenysége alatt többször szembekerült az igazságszolgáltatással: 1937 és 1938 között összesen öt alkalommal indítottak büntetőeljárást ellene. Ezen ügyek közül azonban a legismertebb az úgynevezett ,,első nagy perként ismertté vált eljárás, amely miatt Szálasit a Budapesti Kir. Ítélőtábla fegyházbüntetésre ítélte. Jelen tanulmány célja ennek a büntetőeljárásnak a bemutatása a rendelkezésre álló levéltári anyagok és a relevánsnak tekinthető napilapok egybehangzó cikkei alapján.
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
Ünnepi tanulmányok a 80 éves Máthé Gábor tiszteletére : Labor est etiam ipse voluptas
Kapcsolat:
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess