| Tartalmi leírás: |
Az urbanizáció jelentős mértékben hozzájárult a klímaváltozáshoz, különösen a 20. század közepétől a városi növekedés és a gépjárműhasználat elterjedése révén. A fenntartható urbanizáció célja, hogy a városok alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz, és integrálják a szükséges intézkedéseket városfejlesztési és -üzemeltetési gyakorlatukba. A tanulmány Pécs városának példáján vizsgálja, hogy az önkormányzat mennyiben ismerte fel az éghajlatváltozás kihívásait, és milyen lépéseket tett eddig. Pécs csatlakozása az Európai Bizottság Horizont Európa klímasemleges városmissziójához fontos lépés volt a problémák kezelésében. A városi problémák nagy része összefüggésben áll az éghajlati viszonyok változásával, és ha nem történnek meg a megfelelő intézkedések, már középtávon is az életminőség, a városi élhetőség szenved csorbát.A tanulmány vizsgálja az éghajlati modellezés és előrejelzések jelentőségét, az infrastruktúra ellenálló képességét, valamint a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fejlettségét. A kormányzás és irányítási keretek kialakítása teszi lehetővé az infrastruktúra megújítását, amelynek modelljét ugyancsak bemutatják a szerzők. A konklúzió megfogalmazza, hogy a klímaváltozás kihívásaira adott reakció, a szükséges szabályozási és operatív városfejlesztési intézkedések hogyan alakítják át a városi infrastruktúrát, a városi arculatot, és miként teszik jobbá a pécsi életminőséget, élhetőséget.
|
