A gazdasági teljesítmény és energiagazdálkodás – áttekintés az EU tagállamaiban
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/102215
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: Publikációk
Víztudományi Kar
Cím:
A gazdasági teljesítmény és energiagazdálkodás – áttekintés az EU tagállamaiban
Létrehozó:
Erőss, Viktória
Dobos, Imre
Pálvölgyi, Tamás
Téma:
gazdasági teljesítmény
energiagazdálkodás
megújuló energiatermelés
energiafelhasználás
emisszió
energiafüggőség
gazdasági teljesítmény
energiagazdálkodás
megújuló energiatermelés
energiafelhasználás
emisszió
energiafüggőség
economic performance
energy management
renewable energy production
energy use
emissions
energy dependence
Tartalmi leírás:
Many studies have analyzed the relationship between economic growth, renewable energy, and energy use, but most of them (Jia et al. 2023, Rahman et al. 2023, ChicaOlmo et al. 2020, Marinas et al. 2018) focus on the impact of renewable energy on economic growth and GDP. In contrast, the starting point for this research is Kuznets' hypothesis that the more developed a country is, the more productive its economy, the more resources it will re-invest to ensure sustainable development, such as renewable energy production, reducing energy dependence, applying more energy efficient solutions in all sectors and reducing greenhouse gas emissions. Based on the environmental Kuznets’ curve (EKC), beyond the analysis of the relationship between relevant variables and taking into account the circumstances affecting energy supply security in recent years, the study also explores the relationship of import dependence to economic development, renewable energy production and energy use. The study included a cross-sectional analysis of GDP, population, energy production/consumption/ export/import and GHG emissions data for the 27 countries of the European Union for the year 2022. Correlation calculations were used to explore the relationships between these variables, while principal component analysis was used to explore the potential for reducing the number of variables included in the study. The countries were also clustered according to the variables included in the analysis. The preliminary hypotheses are partially confirmed by the correlation analysis carried out, but results that contradict expectations can also be found. Based on the results of the principal component analysis, the 9 variables included in the study can be satisfactorily described by 3 principal components (80.0%). The cluster analysis indicates homogeneity for most EU member states based on the dimensions analysed, but outliers can be identified for some dimensions.
Számos tanulmány foglalkozik a gazdasági növekedés, a megújuló energia és az energiafelhasználás kapcsolatának elemzésével, azonban legtöbbjük (például Jia et al. 2023, Rahman et al. 2023, Chica-Olmo et al. 2020, Marinas et al. 2018) azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a megújuló energia a gazdaság növekedését, a bruttó hazai terméket (gross domestic product – GDP). Jelen kutatás kiindulópontja ezzel szemben az a Kuznets-hipotézis, miszerint minél fejlettebb egy ország, minél tehetősebb a gazdaság, annál több erőforrást forgat vissza a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, így a megújuló energiatermelésre, az energiahatékonyabb megoldások alkalmazására valamennyi szektorban és az üvegházhatásúgáz(ÜHG) kibocsátás csökkentésére. A környezeti Kuznets-görbe (environmental Kuznets curve – EKC) alapján – a releváns változók közötti kapcsolat elemzésén túlmutatva, valamint az elmúlt években az energiaellátás biztonságát érintő körülmények figyelembevételével – a vizsgálat egyúttal az importfüggőségnek a gazdasági fejlettséghez, a megújuló energiatermeléshez és az energiafelhasználáshoz kapcsolódó viszonyát is feltérképezi. A tanulmány az Európai Unió (EU) 27 tagországának GDP, népességszám, energiatermelés/felhasználás/export/import és ÜHG-kibocsátás 2022. évi keresztmetszeti adatait elemzi. Míg a közöttük lévő kapcsolatot korrelációszámítással, addig a vizsgálatba vont változók számának csökkentési lehetőségeit főkomponens-elemzéssel tárták fel a szerzők. A vizsgált változók alapján klaszterekbe is sorolták az országokat. Az előzetesen megfogalmazott hipotéziseket a korrelációelemzés részben visszaigazolta, de előfordult a várakozásokkal ellentétes eredmény is. A főkomponens-elemzés alapján a vizsgálatba vont 9 változó 3 főkomponenssel kielégítő mértékben (80,0%) leírható. A klaszterelemzés az EU legtöbb tagországa esetében homogenitást jelez a vizsgált változók alapján, de egyes változók esetében kiugró adatok (outlier) is előfordultak.
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
nke:2064-8251
nke:0018-7828
nke:10.15196/TS650201
nke:35644097
nke:10061823
nke:Területi Statisztika
nke:65
nke:2
nke:105002803404
nke:TERÜLETI STATISZTIKA
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess