Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
|
|
Gyermekvállalás a 19. századi Dél-Dunántúlon: A mágocsi római katolikus német és a vajszlói református magyar közösség termékenységtörténete (1791–1890) |
| Tartalom: | https://demografia.hu/demografia/index.php/demografia/article/view/2852 |
|---|---|
| Archívum: | Demográfia |
| Gyűjtemény: | Cikkek |
| Cím: |
Gyermekvállalás a 19. századi Dél-Dunántúlon: A mágocsi római katolikus német és a vajszlói református magyar közösség termékenységtörténete (1791–1890)
|
| Létrehozó: |
Koloh Gábor
|
| Kiadó: |
Hungarian Demographic Research Institute
|
| Dátum: |
2022-12-01
|
| Tartalmi leírás: |
Az állami tulajdonban álló Vallásalap dél-dunántúli uradalmain élők felekezetileg és etnikailag is sokszínű társadalmat alkottak, akikkel kapcsolatban a termékenység alakulásának kérdése régebbi diszkurzív hagyományra, valamint tudományos jellegű érdeklődésre tekint vissza. Tanulmányomban a Vallásalaphoz tartozó mágocsi és vajszlói uradalom népének gazdálkodását és demográfiai jellemzőit vetem össze, a gyermekvállalási tendenciákra fókuszálva. A kutatáshoz a térség anyakönyveit, birtokiratait, illetve az ezeket feldolgozó települési családkönyvet és szakirodalmat használtam fel. A vizsgálat rámutat arra, hogy a mágocsi római katolikus németek nyitottabban álltak a specifikusabb gazdálkodási módokhoz, mint a vajszlói magyar gazdatársaik, amely mögött utóbbiak körében a hagyományos megélhetési formák kontinuus fenntartása állt, míg a németek könnyebben adaptálták az új gazdálkodási lehetőségeket. A hasonló uradalmi keretrendszer mellett a mágocsi németek a magyarokénál magasabb termékenységi értékeket produkáltak ugyanazon időben. Az alacsonyabb magyar gyermekvállalás azonban nemcsak a gazdálkodásba bevonható munkaerő alacsonyabb száma miatt járt következményekkel, de a férfiak részéről a kevesebb örökös miatt a vélhetően kevesebb terhet vállaló munkakultúra, a nők részéről pedig a szintén kevesebb szülési kockázat azt eredményezte, hogy az élettartam jelentősen meghaladta a németekét. Ezek a tényezők összességében kedvezően hatottak a magyarok gyermeknevelésére, mivel jelentősen alacsonyabb volt náluk az árvák aránya, mint a németeknél.
|
| Nyelv: |
magyar
|
| Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
|
| Formátum: |
application/pdf
|
| Azonosító: |
10.21543/Dem.65.1.1
|
| Forrás: |
Demográfia; 65. évf. 1. szám (2022); 5-27.
2498-6496
0011-8249
|
| Kapcsolat: | |
| Létrehozó: |
Copyright (c) 2022 Koloh Gábor
|