Sopronkőhida 1944-1951 : Krízis és térbeliség: a soproni országos fegyintézet Magyarország hadszíntér-időszakában és a szovjet megszállás után
  • Metaadatok
Tartalom: https://disszertacio.ppke.hu/id/eprint/601/
Archívum: PPKE Disszertáció Repozitórium
Gyűjtemény: Frascati = 06. Bölcsészettudományok: 06.01. Történettudomány és régészet: 06.01.01. Történettudomány: 06.01.01.07. Újkori és jelenkori történelem
Típus = Disszertáció
Cím:
Sopronkőhida 1944-1951 : Krízis és térbeliség: a soproni országos fegyintézet Magyarország hadszíntér-időszakában és a szovjet megszállás után
Létrehozó:
Szokolay Domokos
Dátum:
2024
Téma:
06.01.01.07. Újkori és jelenkori történelem
Tartalmi leírás:
Sopronkőhida, a Soproni Országos Fegyintézet és Szigorított Dologház 1944 és 1951 közötti története sajátos módon magába foglalja a krízist, amelyen Magyarország keresztül ment a második világháború utolsó szakaszában és a szovjet megszállás után. A disszertáció a fegyintézeti térben egymásra rakódott történeti rétegek segítségével vizsgálta meg a korszakot. Az értekezés feldolgozta a téma historiográfiáját, új korszakolást és fogalmakat vezetett be, valamint eddig ismeretlen forrásokat dolgozott fel. A fegyintézet mint tér a 19. századi büntetőjogi fejlődés eredménye volt, magát az objektumot egy egykori cukorgyár területén építették fel. 1944-ben a Honvéd Vezérkar főnökének bírósága III. részlegesen elfoglalta a fegyintézetet. Az 1941-ben létrehozott különbíróság hűtlenségi ügyekben ítélkezett, jellegét tekintve államvédelmi bíróságnak is tekinthető, amelynek illetékes parancsnoka a vezérkari főnök volt. A Szálasi-kormány alatt, 1944 novemberétől 1945 március végéig körülbelül 600 politikai okokból letartóztatott személy volt fogvatartva meg Sopronkőhidán, összetételük visszatükrözte a Horthy-korszak társadalmának keresztmetszetét. A kórházépületben az úgynevezett védőőrizetes foglyok voltak elhelyezve (főként politikai, társadalmi státuszuknál fogva magasrangú személyeket), a zárkaépületben a vizsgálati foglyok és elítéltek kaptak helyet. Sopronkőhidán jelenlegi ismereteink szerint tizenegy kivégzést hajtottak végre, a halottakat pedig a János-telepi rabtemetőben temették el. A foglyokat 1945. március 28¬–29. folyamán Németországba hajtották, ott érte őket a második világháború vége. Miután a Vörös Hadsereg megszállta Sopronkőhidát, a szovjet hatóságok hadifogolytábort létesítettek a területen. A táborban többtízezer ember élt összezsúfolva, akiknek történetét leginkább visszaemlékezések és a Sopron megyei közigazgatási és pártiratok segítségével sikerült rekonstruálni. A foglyokat fizikai állapotuk alapján osztályozták és kényszermunkára szállították a Szovjetunióba. 1945 őszén a hadifogolytábort feloszlatták, de Sopronkőhida egészen 1948-ig a szovjet katonai hatóságok fennhatósága alatt maradt. A Budapesten, valamint a Baden bei Wienben székelő szovjet katonai törvényszékek elítéltjei kerültek Sopronkőhidára, ahonnan a Gulag kényszermunkatáboraiba szállították őket. A fegyintézetben kivégzések is történtek. Eközben a kitelepített fegyintézet eközben a soproni 48-as laktanyában kapott helyet. A büntetés-végrehajtási intézmény csak 1948-ban térhetett vissza Sopronkőhidára, ahol 1951-ig működött, amikor megszüntették. (URL https://btk.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/dhi/disszertaciok/disszertacio_szokolay_domokos.pdf)
Nyelv:
magyar
magyar
angol
magyar
Típus:
Disszertáció
NonPeerReviewed
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
Szokolay Domokos Sopronkőhida 1944-1951 : Krízis és térbeliség: a soproni országos fegyintézet Magyarország hadszíntér-időszakában és a szovjet megszállás után Doktori értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem (2024)
MTMT:35463926 10.15774/PPKE.BTK.2024.018
Kapcsolat:
MTMT:35463926 10.15774/PPKE.BTK.2024.018