Interpretations of Knowledge in the Age of the Internet

Tudásértelmezések az internet korában

Mile, Anikó

Human Exchange Alapítvány / Human Exchange Foundation

2011-05-01

kompetencia

élethosszig tartó tanulás

az élet minden területére kiterjedő tanulás

digitális bennszülöttek

digitális bevándorlók

Napjainkban - a neveléstudománnyal összefüggésben - az „internet kora” kifejezés többféle értelmezésben is megjelenhet. Gondolhatunk egyrészt a XXI. század információs, tudásalapú, modern társadalmára, mely alapvető változásokat generált a tudás értelmezésében, nagy kihívások elé állítva az oktatási rendszereket; másrészt – szűkebb értelemben –, beszélhetünk arról a korszerű tanulási környezetről is, melynek kialakítására a világháló használatával nyílik lehetőség az oktatásban. Jelen tanulmány mindkét értelmezésre kitér.A tudományos, technikai fejlődés által generált kihívásokra reflektálva nagy, nemzetközi vizsgálatok indultak annak érdekében, hogy meghatározzák, milyen tudást igényel az oktatástól a modern gazdaság. Egyértelművé vált, hogy nem lehet minden fontos tartalmat megtanulni, még a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges képességek is folyamatosan változnak. Az iskola így nem vállalhatja fel a felnőttkorban szükséges tudás átadását, mert előfordulhat, hogy az a tudás napjainkban még nem is létezik. A tudás megszerzésének képességeit kell tehát kifejleszteni, hiszen a tanulás nem fejeződik be az intézményes nevelés végén. Ezzel a felismeréssel került újra a pedagógiai érdeklődés homlokterébe a közel fél évszázada létező fogalom, az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning – LLL) eszméje. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tudást a szakemberek kompetenciaként definiálták, és a szaktudományos, kognitív pedagógiai értelmezéstől eltérően általánosabb értelemben használták, és használják ma is.Az egész életen át tartó tanulás analógiájára egy másik kifejezés terjedt el a közelmúltban a neveléstudományban: az élet minden területére kiterjedő tanulás (life-wide learning - LWL) fogalma. A kifejezés a tanulás különböző formáit, a formális, nem formális és informális tanulást foglalja keretbe. Míg az egész életen át tartó tanulás a tudás megszerzésének vertikális lehetőségét emeli ki, addig az élet minden területére kiterjedő tanulás horizontális szemléletű. Napjainkban a formális, szervezett oktatáson kívül, az infokommunikációs eszközök felhasználásával egyre több színtéren, élethelyzetben nyílik lehetőség a tanulásra. Az internet képes arra, hogy világméretű hozzáférést biztosítson szinte minden fontos információhoz. A világháló mint a tanulás térben és időben felszabadított és kitágított lehetőségeinek hálózata alapvetően megváltoztatta a tudáshoz, tanuláshoz való viszonyunkat. A digitális bennszülöttek nemzedéke számára teljesen természetes és egyértelmű az ismeretszerzés – és általában a tájékozódás – folyamatában a világháló használata, míg a digitális bevándorlók esetében ez a folyamat nehézkesebb, kevésbé egyértelmű. A problémát az jelenti, hogy napjainkban a formális oktatásban a digitális bennszülött tanulókat digitális bevándorló tanárok tanítják.A digitális bevándorló tanároknak meg kell tanulniuk a bennszülöttek nyelvét, az „öröklött” tartalmakat a digitális technológia tartalmaival kell kiegészíteniük, és természetesen pedagógiai eszköztárukat is illeszteniük kell a megváltozott környezethez. Hatalmas mentális váltást igényel ez a feladat a ma pedagógusaitól. A továbbiakban a helyzet valószínűleg változni fog, hiszen ezekben az években kerül ki a felsőoktatásból a digitális bennszülött pedagógusok első nemzedéke, akiknek már sokkal könnyebben megy majd az alkalmazkodás, hiszen a formális oktatásban saját, digitális nyelvüket beszélik majd.

angol

info:eu-repo/semantics/article

info:eu-repo/semantics/publishedVersion

application/pdf

https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/160

Humán Innovációs Szemle; Évf. 2 szám 1 (2011); 124-131

2939-8614

2062-0292

https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/160/136