A koraszülöttség betegségköltsége a közfinanszírozó szemszögéből
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/10831/110315
Archívum: EDIT
Gyűjtemény: Disszertációk (ELTE PHD)
Társadalomtudományi Kar PHD
Szociológia Doktori Iskola
Cím:
A koraszülöttség betegségköltsége a közfinanszírozó szemszögéből
Létrehozó:
Kovács, Gábor
Közreműködő:
Kaló, Zoltán
Téma:
Orvostudományok/Egészségtudományok
Társadalomtudományok/Közgazdaságtudományok
Társadalomtudományok/Politikatudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
premature care
public funding
patient care
Szociológia D. I./Társadalom és szociálpolitika
koraszülött ellátás
közfinanszírozás
betegellátás
Tartalmi leírás:
Az elmúlt mintegy száz évben a morbiditási szerkezet jelentős megváltozása, és a fertőző betegségek visszaszorulása fontos szerepet játszott a csecsemőhalandóság csökkenésében. Ezzel együtt megjelent a társadalmi igény a rosszabb életképességű, kis súlyú vagy éretlen újszülöttek életben tartására is. A koraszülött-ellátás történetében a testet melegen tartó inkubátor, a légzést segítő oxigén-pótlás, majd lélegeztető gépek, és a tüdő működését segítő, közvetlenül a tüdőbe jutatható felületaktív anyag megjelenése jelentették a legfontosabb sarokpontokat [Penn Nursing]. A fenti folyamatok eredményeként egyre több koraszülött élte túl a kritikus első életheteket, ezzel viszont egyre nyilvánvalóbbá váltak az éretlenség tartós következményei. A sokféle szövődmény kezelése az orvosi és nem egészségügyi szakterületek széles körének bevonását igényelte [McCormick, 2011]. A társadalmi tényezők változása két ellentétes hatást fejt ki: a szociális és gazdasági helyzet javulása csökkenti, míg az egyre jobban kitolódó anyai életkor valamint a megtermékenyítést segítő beavatkozások növelik a koraszülések kockázatát. A koraszülöttség következményei rontják a gyermek életminőségét, és „szülői szövődményeket” okozva megterhelik az érintett családot is [McCormick, 2011, Kuronen, 2010, Mathews, 2014, Fuchs, 2018, Fogarasi-Grenczer, 2021]. A fentiek miatt a világ legtöbb egészségügyi rendszere igyekszik erőforrásokat allokálni, módszertani ajánlásokat tenni és javítani az ellátásokat annak érdekében, hogy: (1) visszaszorítása a koraszülöttség arányt, (2) az első élethetek ellátásának javításával mérsékelje a szövődmények előfordulását. A koraszülöttek egészségéért tett erőfeszítések távlati célja a lehetőségekhez képest minél sikeresebb életkezdet biztosítása: ez teremti meg az egészséges gyermekkor, a közösségekbe való beilleszkedés, a megfelelő iskolai teljesítmény, a megfelelő pályaválasztás, végül is egy sikeres élet alapjait [Balatoni, 2018]. Munkám e komplex kérdéskörhöz azzal kíván hozzájárulni, hogy elemzi a koraszülöttség miatt a közfinanszírozónál megjelenő többlet kiadásokat, átfogó képek kíván adni az éretlenség mértéke és a kiadások közti összefüggésről, és specifikus hazai adatokkal kíván támogatni minden olyan egészségügyi és egészségpolitikai tervezést, amelyben fontos tudni, mennyit költünk a hazánkban született koraszülött kisbabákra.
Nyelv:
magyar
angol
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/doctoralThesis
Formátum:
application/pdf
application/pdf
application/pdf
application/pdf
Azonosító:
elte:10.15476/ELTE.2021.101
elte:35772594
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess