Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953) |
Tartalom: | https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1905/ |
---|---|
Archívum: | BGE Publikációtár |
Gyűjtemény: |
Állapot = Megjelent
Tárgyszó = Külkereskedelem Tárgyszó = Mezőgazdaság Tárgyszó = Magyarország Tárgyszó = Gazdaságtörténet Típus = Cikk Tárgyszó = Ipar Tárgyszó = Hungary Tárgyszó = Agriculture Tárgyszó = Economic history Tárgyszó = Industry Tárgyszó = Az első ötéves terv Tárgyszó = Foreign trade Tárgyszó = The first Five-Year Plan |
Cím: |
The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953)
|
Létrehozó: |
Domonkos Endre
|
Kiadó: |
Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály
|
Dátum: |
2022
|
Tartalmi leírás: |
1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja
(MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági
téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a
mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos
téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A
mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi
szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az
agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és
az iparban vállalt munkát.
A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési
költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv
érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden
egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak.
A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették.
Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig
hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a
szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás
elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek
bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyagbehozatalra
szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit
nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós
károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
Cikk
NonPeerReviewed
|
Formátum: |
text
|
Azonosító: |
Domonkos Endre (2022) The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953). Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2022 (1). pp. 3-31. ISSN 2630-886X
33075897
|
Kapcsolat: |
33075897
|