Ugrás a tartalomhoz

 

The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953)

  • Metaadatok
Tartalom: https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1905/
Archívum: BGE Publikációtár
Gyűjtemény: Állapot = Megjelent
Tárgyszó = Külkereskedelem
Tárgyszó = Mezőgazdaság
Tárgyszó = Magyarország
Tárgyszó = Gazdaságtörténet
Típus = Cikk
Tárgyszó = Ipar
Tárgyszó = Hungary
Tárgyszó = Agriculture
Tárgyszó = Economic history
Tárgyszó = Industry
Tárgyszó = Az első ötéves terv
Tárgyszó = Foreign trade
Tárgyszó = The first Five-Year Plan
Cím:
The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953)
Létrehozó:
Domonkos Endre
Kiadó:
Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály
Dátum:
2022
Tartalmi leírás:
1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyagbehozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában.
Nyelv:
magyar
Típus:
Cikk
NonPeerReviewed
Formátum:
text
Azonosító:
Domonkos Endre (2022) The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953). Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2022 (1). pp. 3-31. ISSN 2630-886X
33075897
Kapcsolat:
33075897