Előzetes eredmények a Rohonci-nyírózóna fluidumáramlási útvonalairól – tisztelgés Szabó Csaba professzor munkássága előtt
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15397
Archívum: Földtani Közlöny
Gyűjtemény: Értekezés
Cím:
A preliminary study on fluid migration pathways along the Rechnitz detachment fault – a tribute to Prof. Csaba Szabó
Előzetes eredmények a Rohonci-nyírózóna fluidumáramlási útvonalairól – tisztelgés Szabó Csaba professzor munkássága előtt
Létrehozó:
Spránitz, Tamás
Tari, Gábor
Porkoláb, Kristóf
Vršič, Aleš
Hujer, Wolfgang
Mekonnen, Elias
Berkesi, Márta
Kiadó:
Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society
Dátum:
2024-10-06
Téma:
Rohonci-nyírózóna
elsődleges fluidumzárvány
másodlagos fluidumzárvány
fluidummigráció
Pennini zöldpala
fúrómagléptékű szerkezeti vizsgálat
Tartalmi leírás:
A Szombathely-II. (rövidítve: Szh-II) magfúrás a magyarországi Duna-medence nyugati peremén teljes szelvénnyel 2150 m mélységben mélyült. A fúrás a megközelítőleg 2 kilométer vastagságú, neogén poszt- és szinrift medencekitöltő kő­zetek alatt nemcsak a nagyon kisfokú-kisfokú metamorf paleozoós pre-rift Felső-Ausztroalpi (UAA) aljzatot érte el, hanem az alsó kréta Pennini-egység zöldpala fáciesű kőzeteit is. Az alpi aljzat egységeit egy nagy kiterjedésű laposszögű normálvető, a Rechnitz (Rohonci) vető/nyírózóna (detachment fault) választja el egymástól. Ez a vető felelős az osztrák–magyar határon húzódó Rechnitz-Eisenberg metamorf magkomplexum (Rohonci-ablak) kialakulásáért. Mivel a nagy ki­ter­jedésű, extenziós nyírózónának a térségben nincsenek felszíni feltárásai, vizsgálatunk fókuszában a nyírózónát harán­to­ló magfúrás kőzetanyaga áll, amelynek mikrotektonikai, diagenetikus, fluidum típus szerinti és repedezett rezervoár tulajdonságait mutatjuk be jelen tanulmányban. A Szh-II-es magfúrás anyagának különböző kőzeteiben elvégzett előze­tes vizsgálataink a Rohonci-nyírózóna működéséről és a kapcsolódó potenciális paleofluidum áramlási útvonalairól szol­­gáltatnak új eredményeket. A fő töréses deformációs zóna alatti Pennini zöldpala jól fejlett foliációt mutat, amelyet főként az aktinolit és a klorit irányítottsága definiál. A mintákban a milonitos mikroszerkezeti jelleg nem figyelhető meg, eszerint képlékeny nyírás nem volt jelentős a töréses nyírózóna alatt mintázott kőzetekben. A rideg deformáció mind a Pennini zöldpalát, mind a felette lévő UAA kőzetegységeket érintette. A devon karbonátok és kristályos palák egy vékony (mindössze 20 méter vas­tag­ságú) extenziós allochtont képviselhetnek a Rohonci-vető tetején, a neogén medencekitöltés alsó egységét jelentő kong­lomerátum alatt. Fluidumzárvány-vizsgálataink fókuszában a vető alatti Pennini zöldpala minták álltak, melyekben különböző bezáró ásványokban négy eltérő kemizmusú és eredetű fluidumzárvány típust különítettünk el. Apatitban elsődleges, részlegesen újranyílt CO2±CH4+H2O összetételű fluidumzárványok örződtek meg (II.a, b, c típus). Az apatit és klinozoisit is befogadó ásványa továbbá másodlagos, azaz beforrt repedések mentén megjelenő kétfázisú (folyadék és gáz), rendre CO2 és CH4-tartalmú vizes fluidumzárványoknak (I. és II.d típus). A kőzet foliációját harántoló repedés­kitöltő kalcitban primer fluidumzárványok (III. típus) őrződtek meg, amelyekben a folyadékfázisú H2O mellett CO2 és telített szénhidrogének mutathatók ki. Ezek bezáródása a kalciterek kristályosodásával lehetett egyidejű. Az erekben megjelenő kvarc alszemcsehatárai mentén kétfázisú CO2-CH4-N2-tartalmú, vízgazdag fluidumzárványok (IV. típus) záródtak be, melyek a mikroszerkezeti megfigyelések alapján a képlékeny deformációval egyidejűleg a kvarc átkristályo­so­dása során csapdázódtak. Fluidumzárvány petrográfiai vizsgálatok alapján a II.d és III. típusú fluidumzárványok ese­tén egyazon zárványcsoporton belül nagymértékben eltérő folyadék- és gázfázisra vonatkoztatott fázisarányok figyel­he­tők meg, ami a csapdázódáskor jelen lévő, vízgazdag fluidumrendszer felforrására (folyadék- és gázgazdag fázisok sze­pa­rációjára), így a fázisok heterogén csapdázódására utal. A vizsgált vetőzóna felépítésének és működésének megismerése fontos felszín alatti geoenergetikai példát szolgál­tat­hat a geofluidumok (víz és könnyűolaj) és különböző természetes gázok (CO2, CH4, N2 és H2) körülbelül 2 km mély­ségben történő migrációs útvonalainak feltárásához.
Nyelv:
angol
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.23928/foldt.kozl.2024.154.3.277
Forrás:
Földtani Közlöny; Évf. 154 szám 3 (2024); 277-298
2559-902X
0015-542X
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny