| Tartalmi leírás: |
A koronavírus járvány és a miatta kihirdetett veszélyhelyzet közelebb hozta a katasztrófák elleni védekezés elveit és gyakorlatát a lakossághoz. Ebből következően és az Alaptörvény kilencedik módosítása tükrében az írásmű azt vizsgálja, hogy a 21. században a katasztrófák elleni védekezés szervezését, gyakorlatát, a védelmi igazgatást kell-e változtatni. A dolgozat sorra veszi és vizsgálja a biztonságot fenyegető tényezőket, a katasztrófák kezelésének módjait, szervezetei elemeit, a katasztrófavédelem erőit, eszközeit, a nemzeti ellenálló képesség rendszerét, a polgári védelem feladatait, a logisztikai szükségleteket, a felkészítés, képzés szerepét. A szerző javaslatokat fogalmaz meg, számos esetben vitairat jelleggel kérdéseket is tesz fel, előre vetítve, hogy a katasztrófák elleni védekezés szervezése az egyes szakterületeken több helyes megoldást is tartalmazhat, de a hatékonyabb védekezés érdekében elengedhetetlen az összkormányzati megközelítés erősítése.
|
