A felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók munkajogviszonyának alapkérdései

Basic Questions of Labor Law Relation of Teachers and Researchers Employed in Higher Education

Nádas, György

Prugberger, Tamás

Állam- és jogtudományok doktori iskola

DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar -- DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --

Nádas, György

2008-03-03T09:30:38Z

2008-03-03T09:30:38Z

2007

2007-11-14

munkajog

labor law

felsőoktatás

higher education

Állam- és jogtudományok

Társadalomtudományok

I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI A felsőoktatásban dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályozás dogmatikailag rendkívül összetett, így a kutatás módszertanának kialakításakor is számos kérdésre kellett figyelemmel lennem. Kutatásom során nem törekedtem a témafeldolgozás teljességére, hanem azokat a csomópontokat emeltem ki, amelyeket jogdogmatikai szempontból a legjelentősebbnek ítéltem. A választott téma a munkajogtudomány talán periférikus területének minősülhet, mellyel a jogtudomány kevéssé foglakozik, azonban az értekezésben felhasználtam a közgazdas ágtudomány, a szociológia, illetőleg a szervezetelmélet eredményeit is olyan mértékben, amennyiben ezek az eredmények segítik a dolgozat középpontjában álló munkajogi szempontú megközelítést. A társtudományok eredményeinek felhasználása lehetőséget teremtett arra, hogy teljes körű képet kapjunk a felsőoktatás foglakoztatási viszonyairól, az azokat befolyásoló egyéb tényezőkről, ezáltal a jogi problémák is a felsőoktatás-politika részeként kerülhettek elemzésre. Az előbbi tudományterületek megállapításai alkalmasak arra, hogy a munkajogi szempontú problémák kiemelésre kerüljenek, elhelyezve ez által azokat abba a környezetbe, ahol kialakultak. Feldolgozatlan, ezáltal kutatások alapjául szolgáló munkajogi terület egyre kevesebb adódik, hiszen a munkajog tudománya széles körben vizsgálja a munkajogviszonyokat, annak valamennyi elemét. Kutatásaim során ezért igyekeztem érdeklődésemet olyan irányba fordítani, amely lehetőséget biztosít arra, hogy új, eddig fel nem dolgozott területet mutathassak be. Ennek kapcsán jutottam el a felsőoktatás munkajogviszonyaihoz, amely vizsgálódásnak különös apropót adott, hogy az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvényt. Az új törvény elfogadása szoros összefüggésben áll az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal, illetőleg azzal, hogy hazánk is részesévé vált az úgynevezett bolognai folyamatnak. Az utóbbi jelentős változásokat eredményez a felsőoktatásban, és alapvető kihatással lesz a felsőoktatásban dolgozók státuszára, a velük szemben támasztott követelményekre. A téma feldolgozása során szükséges a felsőoktatás szabályozásának jogági elhelyezkedésének vizsgálata, illetve a társtudományok kutatási eredményeinek felhasználása a konkrét munkajogi szabályozás elemzése előtt. A munkajogi kutatás elsődleges területe a felsőoktatásban dolgozók foglakoztatási viszonyainak elemzése során az individuális munkajog szabályozási köre, azonban a kollektív munkajog eszközrendszerének hatása ezen a területen még intenzívebben érvényesül, ezért több helyen szükséges a kutatás során a kollektív munkajog szabályozási rendszerét is bemutatnom már csak azért is, mert dogmatikai anomáliák találhatók a kollektív szerződés funkcionális értelmezése körül a felsőoktatási törvényben. A kutatás során kiindulópontként kezeltem azt a tételt, hogy felsőoktatásban foglalkoztatottak jogviszonya – figyelemmel az állami fenntartás túlnyomó jelentőségére – közszolgálati jellegű jogviszony és ennek szem előtt tartásával fogalmaztam meg kritikai észrevételeimet is. A munkajogi viszonyokat tovább árnyalja az alkotmányjog tárgykörébe tartozó egyetemi autonómia jogviszonyokat befolyásoló hatása, amely a munkajog dogmatikájára is jelentős befolyással bír. Az egyetemi autonómia jelentéstartama a történeti hagyományok mellett az Alkotmánybíróság több határozatán keresztül formálódott és formálódik ma is. A felsőoktatásban alkalmazottak foglakoztatási viszonyai, illetőleg ennek dogmatikája nem érthetőek meg a történeti áttekintés és a nemzetközi környezet vizsgálata nélkül. A történeti áttekintés keretében a 19-20. századi hazai viszonyokhoz visszanyúlva, de az 1993. évi felsőoktatási törvényre fókuszálva, mutattam be a dolgozatomban a felsőoktatási jogalkotás hazai fejlődését, mellyel a hatályos szabályozás számos kérdése megválaszolhatóvá vált. A dolgozat központi része az egyes jogviszonyok kritikai elemzése és esetlegesen a feltárt problémákra megoldási javaslat megfogalmazása. Vizsgálnom kellett azokat az ellentmondásokat, amelyek a jogviszonyt alapvetően meghatározó közalkalmazotti törvény és az elvben a speciális rendelkezéseket tartalmazó felsőoktatási törvény között feszülnek. A szorosan vett munkajogi szabályozás körében a közalkalmazotti törvény, mint keretjogszabály és az egyes ágazati rendelkezéseket tartalmazó végrehajtási rendelkezések egymással való szinkronitása nem vitatható, azonban a különböző szakmaspecifikus ágazati rendelkezések – a melyek ugyanúgy a felsőoktatás területén foglalkoztatottak jogviszonyának szabályozását érintik – azonban már jelentősen ellentmondóak, ezzel a szervezetben belső feszültség forrásául szolgálnak. Az ellentmondások feloldása a dogmatikai egyenetlenségek megszüntetése az egyik központi eleme a dolgozatnak. Kutatásom során célul tűztem ki a felsőoktatásban dolgozó különböző ágazati rendelkezés hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok vizsgálatát, összehasonlítását, így kölön-külön megvizsgáltam: - az oktatói, - a felsőoktatási intézmények vezetői, - a kutatói, - a „nem oktató” dolgozókra vonatkozó jogviszonyokat többek között dogmatikai szempontból. Külön vizsgálat tárgyává tettem az egyetemet, mint szervezetet, különös tekintettel a szervezetelmélet és a munkajogviszonyok kapcsolatára, a szolgáltató egyetemmel szemben támasztott kihívásokra adandó és a szervezet átalakításában rejlő válaszokra, amelyek természetszerűen magukkal hozzák a munkajogviszonyok átstrukturálódását is. A téma összetettsége is indokolta, hogy az általános dogmatikai alapozást felhasználva tárjam fel a fentebb meghatározott jogviszonyok sajátosságait, majd ezt alapul véve tettem kísérletet a szervezetelmélet eredményeinek feldolgozásával a közszolgálati megalapozású jogviszonyok fenntartásához szükséges alappillérek megalkotására. Dolgozatom zárásaként a különböző fejezetekben már korábban is megfogalmazott felvetéseket következtetéseket foglaltam össze, azonban igyekeztem azok pusztán megismétlését elkerülni. Következtetéseim több irányúak, egyrészről a felsőoktatásban dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályozási háttér megalkotását célozzák, másrészt a már kialakult szabályozásbeli ellentmondások feloldására szolgálnak. A következtetéseken, kritikai észrevételeken túl az egyes problémakörök megoldására is fogalmaztam meg javaslatokat. Purpose of the Research It is obvious, that in pragmatical and dogmatical view labor law regulations concerning employees in higher education are complex. For this reason I had to take into consideration lots of aspects of the topic when I determined the methodology of my research. I did not want to examine all aspects of the topic, but I tried to emphasize the key questions of it, which seems to be the most important part of it in dogmatical view. The area of research is a peripheral part of labor law, but I applied the results of economic science, sociology, and theory of organizations, inasmuch as these sciences could help my work. However, my approach based on labor law primarily. Using the results of human sciences mentioned above I can get more detailed results from the topic, including employment relations and other factors in higher education, which means legal problems can be examined as a part of the politics of higher education. The results of human sciences could help us to place labor law-based problems to the situation where they have arisen originally. There are only few area of labor law, which could be called as unprocessed, and which could be the basis of a possible research in the future, however I tried to find and introduce a new, only partially examined area in this thesis. Furthermore, the Hungarian Parliament adopted the new act on higher education in 2005, which act is in close connection with joining the European Union and joining the so-called Bologna system, reforming all form and aspects of higher education, including the status of employees in universities. Before I analyze the labor law regulations I examine the dogmatical view of legal regime of higher education system and the results of human sciences concerning the topic. The most important part of my research is individual labor law, however I can not cut dead the impact of the instruments of collective labor law. This means that I introduce the system of collective labor law when it is necessary, taking into consideration that dogmatical problems are in the new act on higher education concerning the functional interpretation of collective bargaining agreements. As a starting point I accepted that legal relation of employees in higher education could be defined as a kind of civil service, because of the role of the state in this area. When I draft my critical opinion, I take into consideration this fact primarily. However, the importance of constitutional law is significant, because not only the traditions but the Constitutional Court of the Republic of Hungary defined in its decisions the meaning of university autonomy nowadays. Because of the complexity of the topic it is important to make a historical view and to introduce the international aspects also. As far as historical view concerns, I examine the situation of Hungarian universities in 19th and 20th century, but I analyze the act on higher education adopted in 1993 at large, which method helps me to answer lots of question of the present legal regime. In the main part of my PhD thesis I examine some legal relation in critical view and try to make recommendations for the problems of it. There is an inconsistency between the provisions of the act on the Legal Status of Government Employees (Kjt.) as a general and the act on higher education as a special act. In theoretical view there are a close connection with the general rule (act on Legal Status of Government Employees) and special rules in every sector of civil service, however there are a serious inconsistency between the special sectoral rules, which can be cause serious internal tensions all the labor law system. In the thesis I try to dissolve these tensions and try to make de lege ferenda proposals which are in consistency not only with the act on Legal Status of Government Employees but the other sectoral rules as well. I examined the labor law rules concerning teachers, leaders of higher education institutions, researchers and “not teacher” employees either in practical, dogmatical and theoretical view. I examined separately the university as an organization, using the connection between theory of organizations and rules of labor law, and taking into consideration the possible responses to the challenge of “service university”, which can be meant the change of the structure of universities, including the change of labor law relations. Because of the complexity of the topic, firstly I had to make a general dogmatical groundwork, in the interest of exhibition the special parameters of these legal relations, and after that I tried to appoint some keystones for my future ideas concerning the topic. In the conclusion of the thesis I summarized my previous proposals and de lege ferenda suggestions, but I grouped it in logical view. I suggest not only principles for a new act concerning employees in higher education, but the dissolution of present inconsistency in the Hungarian legal regime.

de

magyar

angol

application/pdf

application/pdf

application/pdf

272

1423415 bytes

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

http://hdl.handle.net/2437/3331