A mocsári szitakötő (Libellula fulva Müller, 1764) populációdinamikája a Bihari-sík kisvízfolyásaiban

Population dynamics of Libellula fulva Müller, 1764 in the lowland creeks of landscape Bihari-sík

Nagy, Henrietta Beáta

Dévai, György

Juhász-Nagy Pál doktori iskola

2011-01-11T13:58:03Z

2011-01-11T13:58:03Z

2010

2011-02-04

Odonata

populációméret

territoriális viselkedés

testméret

population size

territorial behaviour

body size

Természettudományok

A szitakötők az utóbbi évtizedek kedvelt kutatási alanyaivá váltak. Ezeket a feltűnő, lenyűgöző rovarokat gyakorta használják vízminősítésre, az élőhelyek állapotában bekövetkező változások kimutatására, tanulmányozzák etológiájukat, modellként használják őket populációbiológiai vizsgálatokban. A dolgozatomban az egyenlőtlenszárnyú szitakötők alrendjébe tartozó mocsári szitakötő (Libellula fulva, Müller, 1764) territoriális viselkedését tárom fel két kisebb és három nagyobb méretű populációban. A vizsgálatot kelet-Magyarországon végeztem jelölés-visszalátás módszerrel öt éven keresztül. Munkám egyik célja az volt, hogy megállapítsam, hogyan hat az egyedsűrűség változása a hím szitakötők viselkedésére. Számos, szitakötőkkel folytatott kutatásban kimutatták, hogy az egyedszámváltozás jelentősen befolyásolja a hímek viselkedését. Ehhez első lépésben mind az öt tanulmányozott állomány esetében populációméret-becslést végeztem. A disszertáció második fejezetében a hímek közötti territoriális harcok gyakoriságát, a hímek párzási sikerét, és a területhűség alakulását elemzem az egyedszám tükrében. Dolgozatom harmadik fejezetében a hím szitakötők viselkedését és a hőmérséklet kapcsolatát tárgyalom. Az értekezés negyedik, utolsó részében a potrohméret és a teljes testhossz, a testméret és az egyedsűrűség, valamint a testméret és a hímek viselkedése közötti kapcsolatot vizsgálom. Eredményeim szerint szignifikáns eltérés volt a vizsgált populációk mérete között, továbbá a nagyobb populációkban a hím szitakötők kevesebbet párzottak és kevésbé voltak területhűek. Az egyedsűrűség nem hatott azonban a hímek agresszív viselkedésére, amelyre csupán a hőmérséklet alakulása volt hatással. Minél nagyobbnak bizonyult a napi átlaghőmérséklet, annál több volt a hímek közötti territoriális összecsapás. Eredményeim szerint a nagyobb populációkban sokkal gyakrabban fordultak elő nagy és közepes mérettartományba eső potrohméretű hímek, mint a kisebb állományokban, ahol a nagy mérettartomány gyakoriságai közel megegyeztek a kis mérettartomány gyakoriságaival. In quantitative ecology few invertebrates are better study targets than dragonflies and damselflies. Dragonflies were used as model organisms in the development of mark-recapture methods, because their study yielded in a relatively short period large amount of data. I carried out my studies on two sites located near two lowland creeks, in the Bihar Plain, Hajdú-Bihar County, Hungary between 2002 and 2007. The studied species, the scarce chaser (Libellula fulva Müller, 1764), belongs to the suborder Anisoptera (dragonflies), family Libellulidae and genus Libellula. In the first part of my dissertation I estimated the population sizes for each study day and year, for the comparison of the two populations studied at the two sites. In the second part I analysed the effect of males’ density on their mating behaviour. For this analysis I determined the number of assessed matings (mating frequency) and fights (fight frequency) per individual from the daily number of matings which was divided by the daily estimated population sizes. Then I compared the mating and fight frequency in the function of the yearly population sizes between the two sites. In the third part I studied how the temperature and rainfall affected daily male density, their fight and mating habits and site fidelity. In the last part of the dissertation I analysed whether there could be a discrepancy between the body size of males in the smaller and larger populations; and whether there could be any correlation between the body size and behaviour of males. My results showed that the populations near Ártánd were significantly smaller than the populations near Bojt. The density of males did not affect their intraspecific aggression, but at higher population densities males mate less than at lower ones. In the case of the larger population the site fidelity of males decreased as compared to the smaller population. The frequencies of matings and fights showed a weak significantly positive correlation with the daily mean temperatures. The number of larger and medium sized males was higher in the site near Bojt than near Ártánd, where the frequency of larger males corresponded with the frequency of smaller ones.

NE

magyar

angol

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

121

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

http://hdl.handle.net/2437/101464