A fejlődés új paradigmája: elmélet és gyakorlat

The new paradigm of development: theory and practice

Ricz, Judit

Csaba, László

Közgazdaságtudományok doktori iskola

DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --

2011-05-19T10:51:44Z

2011-05-19T10:51:44Z

2008

2008-05-07

fejlődés

Közgazdaságtudományok

Társadalomtudományok

From the beginnings during my studies, and later during my research I was always especially interested in the problems of developing countries. I wrote my master thesis at the Faculty of Economics and Business Administration of the University of Debrecen (DE KTK) about the debt crisis in developing countries, and the trials of its solution in 2001 with the supervision of István MUSTÓ. After graduating I took part in the postgraduate course of the Institute of Regional Sciences / Regional Planning at the University of Karlsruhe in Germany. This course was international (with 80% of the students coming form developing countries) and interdisciplinary (due to the characteristics of the discipline and the courses taught). In 2004 I started with my doctoral research and teaching activities also with emphasis on development economics at the Department of World Economy and International Relations at the DE KTK. Among others I prepared, introduced and taught two new courses at the department: Global Problems and Economic Development was a specialisation course in English, and Globalisation Processes was held in Hungarian. Thanks to the invitation of my supervisor, Prof. László CSABA I took part on the doctoral course The New Political Economy of Development in the winter trimester 2006/07 of the Central European University. My doctoral thesis profited invaluable of the added value of the lectures and readings of this course, as well as that of the discussions raised among the participants. During the doctoral research period I participated on national and international conferences, and these professional meetings all contributed to the final limitation of my research topic as well as to the final form of the thesis. The Southern Engines of Growth UNU WIDER2 conference held in September 2007 is especially to emphasize. It gave me the possibility to learn the newest results of international research in development economics from first hand and provided me not just with useful knowledge but also with motivation for further research. I was further motivated by the fact, that in the Hungarian literature the newest results if the international research of development economics hardly or incompletely appeared. According to this I tried to document my doctoral research with own publications, which can be seen on numerous book reviews and scientific articles written in the last three years.A fejlődés a kezdetek óta a társadalomtudományok és különösképpen a közgazdaságtan központi kérdése volt. A „nemzetek jólétének” tudományos vizsgálata Adam Smith-ig nyúlik vissza, aki 1776-ban publikált fő művében (1940/1776) a gazdasági növekedést meghatározó tényezőket, valamint a társadalmi jólétet kutatta. Több mint két évszázaddal később Robert Lucas India gazdasági fejlődését kutatva megállapította, hogy ha ”… az ember egyszer elkezd gondolkodni ezen [gazdasági fejlődést érintő] kérdések emberi jólétre vonatkozó következményein, akkor utána már nehéz bármi másra gondolni…” (Lucas, 1988:5). Bár a fejlődés tudományos felfogása alapjaiban megváltozott a kezdetek óta, a gazdaságok fejlődési folyamatának értelmezése napjainkban is az egyik központi témája a modern közgazdaságtannak. Disszertációnkban azonban ennél szűkebb keretek között, konkrétan fejlődés-gazdaságtani megközelítést alkalmazva vizsgálódunk. Ez a tudományág, a fejlődés-gazdaságtan (development economics) kialakulása óta a fejlődést állította vizsgálatai középpontjába, és a társadalmi relevancia mellett kimondott célja volt, hogy gazdaságpolitikai döntések hátteréül is szolgáljon. Alkalmazott tudományág révén egyértelmű, hogy az elméletek és a gyakorlati kísérletek, tapasztalatok közötti oda-visszahatások következtében hullámvölgyek és –hegyek jellemzik a fejlődés-gazdaságtan történelmét. De állításunk szerint annak létjogosultsága töretlen, sőt mind a tartalmi, mind a területi relevancia szélesebb ma, mint volt bő félévszázaddal ezelőtt. Ezen állításunk alátámasztásához felvázoljuk a napjainkban érvényes fejlődés-gazdaságtani paradigmát, majd azt alkalmazzuk egy gyakorlati problémára, az urbanizációs válságra, végül empirikusan teszteljük két ország, Brazília és Egyiptom esetére a megközelítésmódunkat. Zárásként az elméletekből és az esettanulmányokból adódó megállapításainkat az állam fejlődésben betöltött szerepvállalása tekintetében összegezzük. Elsőként bemutatjuk a fejlődés-gazdaságtani szakirodalom egy lehetséges rendszerezését, majd felvázoljuk mit értünk napjainkban fejlődés alatt, melyek a tudományág, és annak képviselői előtt álló nyitott kutatási kérdések. Első, viszonylag átfogó kutatási kérdésünk tehát arra vonatkozik, hogy milyen relevanciával rendelkezik napjainkban a fejlődés-gazdaságtani kutatási irány, mi jelenti napjaink paradigmáját a fejlődés tekintetében, és mi következik mindebből az állami szerepvállalás tükrében. Látni fogjuk, hogy kérdés első része inkább speciálisan hazai aktualitással rendelkezik, míg a második és harmadik része a kérdésnek a nemzetközi irodalomban is releváns kutatási „puzzle”-t jelent.

magyar

angol

PhD, doktori értekezés

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

255

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

application/pdf

http://hdl.handle.net/2437/108533