A Blaskovichok világa

Egy köznemesi család története és életmódja a 18. századtól a 20. század közepéig

The World of the Blaskovich. The History and Lifestyle of a Gentry Family from the Beginning of the 18th Century to the Middle of the 20th Century

Gócsáné, Móró Csilla

Miru, György

Történelem és néprajz doktori iskola

DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --

Móró, Csilla

2012-11-12T08:32:55Z

2012-11-12T08:32:55Z

2012

2012-11-14

magyar történelem 1711-1945

Hungarian history

nemesség

nobles

köznemesség

gentry

középosztály

middle class

családtörténet

family history

Blaskovich-család

Blaskovich family

Blaskovich testvérek

Blaskovich brothers

múzeumalapítók

museum founders

társadalomtörténet

social history

művelődéstörténet

cultural history

életmód

lifestyle, way of life

lakóviszonyok

living conditions

Pest-Pilis-Solt vármegye

Pest-Pilis-Solt county

Hont County

Hont vármegye

Heves és Külső-Szolnok vármegye

Heves és Külső-Szolnok county

Tápió-régió

The Tápió-region

Magyarország kúriamúzeuma

Mansion museum of Hungary

Történelemtudományok

Bölcsészettudományok

Az értekezés egy kivételesen sikeres, igényes, a polgárosuló köznemesség rétegét reprezentáló család történetét mutatja be. Egy olyan família históriáját, amelynek tagjai műveltségteremtők voltak, mindig nyitottnak mutatkoztak gazdálkodásuk megújítására, és a 20. században Tápiószelén egy köznemesi család történetét és életét bemutató kivételes gyűjteményt hoztak létre. A magyarországi családtörténeti kutatásban egyedi értéket képvisel a Blaskovich Sámuel által alapított ebeczki Blaskovich família anyaga a maga komplexitásával, mivel a família 18. századi iratai állami levéltárban, míg a 19. és 20. századiak egy közgyűjteményben fennmaradtak, amelyekhez nemcsak eredeti fotók, hanem több generáció által használt eredeti berendezési tárgyak is társulnak. Az értekezés döntően eddig feltáratlan, vagy csak általam publikált levéltári források feldolgozásával készült. Az értekezés nem hagyományos családtörténet, több annál, társadalomtörténeti aspektusból vizsgált családtörténet, művelődéstörténeti kitekintéssel. A genealógiai értekezést hat nagyobb fejezet alkotja. A bevezető fejezet után, mely a tárgykör általános szakirodalmi kérdéseit taglalja, a második rész a származás és felemelkedés folyamatát tárja fel, majd a reformkor nemzedékeinek gazdasági és társadalmi szerepvállalását mutatja be. A negyedik fejezetben a polgári átalakulásban érintett leszármazottakat és azok családi-társadalmi kapcsolatai jelennek meg. Az ötödik nagy egység a polgárosult nemzedéket mutatja be, a múzeumalapító ágra koncentrálva, majd végül összegzés zárja az értekezést. A disszertáció végén a felhasznált források, illetve a szakirodalom jegyzéke kap helyet. A függelékben hat genealógiai táblában foglalja össze az ebeczki Blaskovichok nemzedékeit. A képmellékletben válogatás látható a Blaskovich család gazdag ikonográfiai anyagából, amit saját gyűjtő út során készített fényképfelvételek egészítenek ki. Az értekezés alapján megállapítható, hogy a Blaskovich család karrierje ugyan későn, a 18. század elején indult, de tipikusnak mondható a magyarországi köznemességen belül. Az ebeczki Blaskovichok hasonlóak azokhoz a nemesi famíliákhoz, ahol nagy tradíciója volt a katonáskodásnak, a vármegyei közéletben való részvételnek és a gazdasági vállalkozásnak. A család tagjaira jellemző volt a körültekintő birtokvezetés és gazdálkodás, a közéleti-politikai ambíciók, valamint a művészeti értékek megbecsülése. A família több tehetséges egyént adott az országnak. A sorból kiemelkedik Blaskovich Ernő híres telivértenyésztő, Blaskovich II. Gyula műgyűjtő, Blaskovich Sándor író és fia, ifjabb Sándor zeneszerző, valamint Blaskovich György és János múzeumalapítók. A Blaskovich család évszázadokat átívelő történetében megismerünk olyan személyeket, akiknek az épített örökség gazdagítása, a haladó nemzeti gondolatok támogatása, a magyar lóversenyzés megteremtése, a kulturális értékek összegyűjtése és közreadása volt céljuk. A két és fél évszázad történetéből jól kirajzolódtak a Blaskovichok alapvető törekvései, mégpedig a jó és eredményes gazdálkodás, a birtokgyarapítás, a házassági kapcsolatok tudatos, olykor rangemelkedést is hozó alakítása, valamint a közéleti szerepvállalás, a vármegyei és országos közéletben való aktív közreműködés. A 19. század utolsó harmadától telivér lótenyésztéséről lett híres a Blaskovich família, elsősorban a tápiószentmártoni és nézsai uradalom. A lótenyésztés és különösen a lósport történetében nem egy tápiószentmártoni származású mén vagy kanca nevét örökítették meg, amelyek az akkori tenyésztői munka magas színvonaláról tanúskodtak. A sok kiváló ló között a Kincsem nevű telivérkanca neve fogalommá vált, amely világhírt hozott tenyésztőjének, a Blaskovich névnek és a magyar telivér tenyésztésnek. A Blaskovich család társadalmi szerepvállalását két, a 20. században munkálkodó leszármazott, Blaskovich György és János fejezte be azzal, hogy a magyar nemzet számára örökül hagyta az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeumának páratlanul gazdag anyagát. A tápiószelei Blaskovich fivérek értékőrző és kultúraközvetítő szellemisége napjainkban is meghatározza a település lakóinak identitását. Sőt a Blaskovichok máig részei a tápiómenti kisrégió kollektív emlékezetének is, szellemi és tárgyi örökségük korunkig meghatározzák az itt élők mindennapjait. The dissertation deals with the history of an extraordinarily successful and ambitious family representing a layer changing its social status from gentry to bourgeois. The history of a family whose members were educated and always open to renew their farming and who developed a unique collection in Tápiószele in the 20th century to display the history and lifestyle of a gentry family. In Hungarian genealogical research the material of the Blaskovich family established by Sámuel Blaskovich of Ebeczk has an unparalleled value with its complexity because the 18th century documents of the family have remained in the state archives while those of the 19th and 20th centuries have been preserved in a public collection completed with original photos as well as original personal articles used by several generations. The dissertation has mainly been done on the basis of undisclosed archive resources or ones published by me. The treatise is more than just a traditional family history. It is a family history examined from the aspect of social history with a cultural historical perspective. The genealogical treatise consists of six large chapters. After the introductory chapter, which deals with general issues of the subject, the second part reveals the process of descent and emergence then shows the economic and social roles of the generations of the Reform Age. In the fourth chapter the descendants affected in the bourgeois transformation appear together with their family and social relations. The fifth unit presents the middle class generation with a special focus on the branch which founded the museum, and, finally, a summary closes the treatise. The sources and the list of special literature are at the end of the thesis. In the appendix six genealogical tables show the generations of the Blaskovich of Ebeck. The picture attachment is a selection of the rich iconographic material of the Blaskovich family, which is completed with photos taken during the author’s collecting tour. On the basis of the treatise, we can establish that though the career of the Blaskovich family started relatively lately, at the beginning of the 18th century, it can be regarded as typical in the social layer of Hungarian lower nobility. The Blaskovich of Ebeczk are similar to the noble families who traditionally joined the army, participated in the county public life and had economic enterprises. The members of the family managed their land carefully, they had political ambitions and held artistic values in high esteem. Several talented people came of the family. Some of the outstanding personalities are Ernő Blaskovich, the famous breeder of thoroughbreds, Gyula II. Blaskovich, art collector, Sándor Blaskovich writer and his son, Sándor Blaskovich Jr., composer and the Blaskovich brothers, György and János, museum founders. In the history of the Blaskovich family spanning several centuries we get acquainted with personalities whose aim was to enrich the built heritage, to support progressive national ideas, to establish Hungarian horse racing and to collect and publicize cultural values. From the history of two and a half centuries we can see the main ambitions of the Blaskovich: good and effective farming, augmenting landed property, forming marital relations in order to establish rise in rank, playing public roles and participating actively in the county and national political life. From the last third of the 19th century, the Blaskovich family became famous for thoroughbred breeding, especially the estate of Tápiószentmárton and Nézsa. In the history of horse breeding, and especially horse racing, there were several stallions and mares of Tápiószentmárton origin which testified the high level of breeding of the time. Among the great number of outstanding horses the thoroughbred mare, Kincsem, became a great name, which brought world fame to his breeder, the name Blaskovich and Hungarian thoroughbred breeding as well. The social roles of the Blaskovich family were completed by György and János Blaskovich, two descendants working in the 20th century, who passed the uniquely rich material of the only mansion museum of Hungary to the nation. The value-preserving and culture-transmitting spirit of the Blaskovich brothers of Tápiószele determines the identity of the people of the village even today. Moreover, the Blaskovich still belong to the collective memory of the Tápió-region, their spiritual and material heritage has determined the everyday life of the people living here up to now.

magyar

angol

application/msword

application/msword

application/msword

application/pdf

application/pdf

application/pdf

344

application/msword

application/msword

application/msword

application/pdf

application/pdf

application/pdf

http://hdl.handle.net/2437/149530