| Tartalmi leírás: |
A jelenleg hatályban lévő, szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., a legutóbbi módosítását követően, az egyént teszi mindenekelőtt a saját sorsa felelősévé és amennyiben az egyén önmagát ellátni nem tudná, az ellátási sorrendet a következőképpen állapítja meg: másodsorban az egyénről, a 2013. évi V. tv. a polgári törvénykönyvről gondozási szabályai szerint, az egyén családtagjai kötelesek gondoskodni, harmadsorban a települési önkormányzat, amelynek területén az egyén illetőséggel bír, végső esetben pedig az állam kötelezettsége a szociális gondoskodás, szoros együttműködésben az egyházakkal és civil szervezetekkel. Felmerül a kérdés, hogy vajon az állam ezzel a törvénymódosítással valóban egy új szabályt vezetett-e be, vagy visszatért egy korábbi, a magyar történelemben már ismert és szabályozott szociális ellátási láncolathoz? A tanulmány ezt a kérdést kívánja körüljárni, áttekintve az egymás iránti felelősségvállalás formáit a magyar történelem korábbi korszakaiban, kis túlzással az államalapítástól a második világháború végéig. A tanulmány csak a klasszikusnak is tekinthető jogtörténeti korszakok megoldásainak bemutatására vállalkozik, meghagyva a téma aktualitásának szakértő bemutatását és értékelését korunk tételes joggal foglalkozó szakembereinek.
|
