A professzori szerepek történeti különbözőségei: – a magánjogi jogalkotás esete
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44414
Archívum: Iskolakultúra
Gyűjtemény: Tematikus blokk: A MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti Albizottság 2023. évi konferenciájának anyagából
Cím:
Historical differences of professors' roles: The case of civil law legislation
A professzori szerepek történeti különbözőségei: – a magánjogi jogalkotás esete
Létrehozó:
Petervari, Kinga
Kiadó:
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dátum:
2024-05-16
Téma:
egyetem
jogászképzés
szokásjog
írott jog
jogász professzor
Tartalmi leírás:
Hagyományos elképzelés a magyar jogtudományban, hogy a magyar jog – a némethez hasonlóan – jogtudósok által fejlesztett jog, ún. Professorenrecht. E tétel szerint a jogászprofesszoroknak, azaz az egyetemi elitnek lenne a legnagyobb befolyása a jogalkotásban. Az alábbiakban a jogászprofesszorokról, befolyásukról és szerepükről lesz szó a magánjogi jogalkotásban egyfelől történeti (1989-ig), másfelől szociológiai szempontból. Kétségtelen, hogy az egyetemi jogi elitnek a legnagyobb a szociológiai esélye arra, hogy az elvárt (jog) tudományosságot, az igényelt objektivitást vagy legalábbis racionalitást (indokolást) vagy hatékonyságot a jogrendszerben a tudományosság köntösébe bújtatva biztosítani tudja saját érdekeit. Az én tézisem ezzel szemben az, hogy az egyetemi elit befolyása ugyan nem kérdőjelezhető meg, a helyzet azonban ettől sokkal összetettebben alakult a magyar történelem során, nem utolsósorban éppen a magyar – egyetemi – jogászképzés kései bevezetése, illetve kései elterjedése miatt.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/iskkult.2024.6.49
Forrás:
Iskolakultúra; Évf. 34 szám 6 (2024); 49-59
1588-0818
1215-5233
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2024 Iskolakultúra