Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
| 
					  			 | 
			
	  			Nemzetközi Rendészeti Figyelő X. | 
      	
| Tartalom: | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1269 | 
|---|---|
| Archívum: | Belügyi Szemle | 
| Gyűjtemény: | 
															Nemzetközi Rendészeti Figyelő
										 Open Access DRIVERset  | 
	    	
| Cím: | 
								 
					International Law Enforcement Observer X.
				 
								
					Nemzetközi Rendészeti Figyelő X.
				 
								 | 
			
| Létrehozó: | 
										 
						Erdélyi , Csaba
					 
										
						Hlavacska , Gergely
					 
										
						Bogotyán ,  Róbert Lajos
					 
										
						Drusza , Tamás
					 
										
						Erdélyi , Katalin
					 
									 | 
			
| Kiadó: | 
													 
					Belügyminisztérium, 1051 Budapest, József Attila utca 2-4.
										 
												 | 
			
| Dátum: | 
													 
					2023-06-07
										 
												 | 
	    	
| Téma: | 
													 
					hálózatelmélet
										 
																	
					szervezett bűnözés
										 
																	
					reintegráció
										 
																	
					idegenrendészeti őrizet
										 
																																												 | 
			
| Tartalmi leírás: | 
				   								   									 
					Cél: A Figyelő szerkesztői fő feladatuknak tartják, hogy betekintést nyújtsanak az aktuális nemzetközi rendészeti szakirodalom tárgyköreibe. Ez a törekvés időnként lehetővé teszi egymáshoz közel álló témakörök felsorakoztatását, máskor inkább a sokszínűség jellemző. Ezúttal az olvasó egymástól távol eső kutatási kérdésekkel találkozhat. A tematika a büntetésből szabadultak reintegrációjától a szervezett bűnözésen át az írásszakértői tevékenységet alakító technikai kihívásokig terjed.Módszertan: A külföldi források gyakran tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyeket a hazai kutatók is megfontolhatnak. A reintegráció sikeressége nem kis mértékben a civil társadalom szolidaritásán múlik, ami – ahogyan azt az Erdélyi Csaba által idézett holland példa igazolja – néha alig érzékelhető. A harmincas évek amerikai szervezett bűnözésének tanulmányozása azért szolgálhat máig érvényes tanulságokkal, mert Hlavacska Gergely munkája a hálózatelemzés módszertanába enged betekintést. Ez a recenzió azt is igazolja, hogy a hálózatelmélet tudományos igénnyel lehet eszköze a társadalmi valóság megismerésének, de vezethet kétes értékű összeesküvés-elméletek megalkotásához is.Megállapítások: Valamennyi bemutatott külföldi kutatás igazolja, hogy a rendészeti igazgatásnak csakúgy, mint az igazságszolgáltatásnak nincs olyan területe, amelyet a digitális korszak technikai forradalmai érintetlenül hagynának. Miközben az információáramlás „forradalmi” átalakulása a rendészeti igazgatás számára felbecsülhetetlen értékeket teremt, felmerülnek akadályozó tényezők is. Drusza Tamás recenziójából idézünk egy megállapítást az amerikai tapasztalatokból: „A szerzők ebben a pontban részletesen foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mobil internetes lefedettség jelentősen megnehezítette a rendszer napi használatát, mert lelassította a munkafolyamatokat, így a rendőrök több időt töltöttek az adminisztrációval és kevesebbet az alaptevékenységükkel.” Erdélyi Katalinnak az igazságügyi szakértői munkából merített külföldi forrása is arra figyelmeztet, hogy a technikai újítások kihívást jelentenek a szakértelem számára: „Az aláírások szakszerű vizsgálatához szükséges szakértői kompetencia továbbra is viták tárgyát képezi, főképp a technikai hamisítással készült dokumentumok vonatkozásában. Ha a szakértő nem rendelkezik hozzáértéssel a technikai hamisításra utaló jelek meglétének vagy hiányának a megállapításában, ha gondot okoz neki a számítógépes technológiával készült dokumentumok vizsgálata, akkor nem kompetens, ennek figyelmen kívül hagyása pedig súlyos szakmai hibákhoz vezet.”Érték: Bogotyán Róbert recenziója a rendészeti fogva tartásnak azokat a típusait tekinti át, amelyek nem a büntetőeljárási kényszerintézkedések kategóriájába sorolhatók, és többségükben az illegális migrációval összefüggő idegenrendészeti intézkedések részét képezik. „A kiutasítás céljából és az adminisztratív fogvatartottakkal végzett személyes interjúk alapján megállapítható, hogy a fogva tartás mindkét fogvatartott típus számára nehéz és megterhelő helyzetet jelent. Azonban az is kiderült, hogy a kiutasítás céljából történő fogva tartás lényegesen nagyobb beavatkozást jelent az érintettek életébe, egy negatív jövőképpel társul.” Az ide sorolható kutatások legfőbb tanulsága az, hogy a szabadságelvonással járó feszültségek oldásának leghatékonyabb eszköze a tisztességes eljárás humánumra alapított elveinek maradéktalan betartása a rendészeti hatóságok mindennapi gyakorlatában.
										 
												 | 
	    	
| Nyelv: | 
																 
						magyar
												 
														 | 
			
| Típus: | 
													 
					info:eu-repo/semantics/article
										 
																	
					info:eu-repo/semantics/publishedVersion
										 
												 | 
			
| Formátum: | 
													 
					application/pdf
										 
												 | 
			
| Azonosító: | 
													
																	 
					10.38146/BSZ.2023.6.11
										 
												 | 
			
| Forrás: | 
																					 
					Belügyi Szemle; Évf. 71 szám 6 (2023); 1107-1131
										 
																	
					2677-1632
										 
																	
					2062-9494
										 
												 | 
			
| Kapcsolat: |