| Tartalmi leírás: |
A budapesti Műegyetem a századfordulótól egyre zsúfoltabb volt. Ezt a kérdést csak részben enyhítette, illetve oldotta meg a budai rakparton 1904–1909 között elkészült új campus, hiszen a gyakorlatorientált képzés laboratóriumi vagy műhelyi óráinak kapacitása az új épületben sem volt korlátlanul növelhető. Ezért a budai építkezéssel egyidejűleg megindult a vidéki városok versengése a második műegyetem alapításának jogáért. Ebbe a versenybe 1911-től Kolozsvár is beszállt: Cholnoky Jenő professzor tervei szerint az egyetem Matematika- és Természettudományi Karának tanszékeire és az egyetemen belül felállítandó új mérnöki fakultásra építve minden más megoldásnál költséghatékonyabban lehet megindítani a mérnökképzést. Cholnoky Jenő tervét támogatta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kolozsvári köre. Az egylet 1911 decemberi budapesti szakülésén Cholnoky Jenő részletesen is előadhatta az elképzeléseit. A hozzászólók azonban elutasították a két mérnökképzés tudományegyetemre való delegálását. Cholnoky tervét a Műegyetem vezetése és a minisztérium is elvetette, így az nem valósult meg. Az 1918 elején meghozott döntés Temesváron és Kassán rendelte el az új műszaki egyetemek felállítását.
|
