Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
Edmund Husserl metafizika-felfogásának főbb jellemzői és korszakai: Avagy hogyan tematizálhatjuk a „legfőbb és végső kérdéseket” fenomenológiailag? |
Tartalom: | https://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/322 |
---|---|
Archívum: | Különbség |
Gyűjtemény: |
Varia
Open Access DRIVERset |
Cím: |
Features and Periods of Edmund Husserl’s Concept of Metaphysics: How to Discuss the 'Highest and Ultimate Questions' from a Phenomenological Point of View?
Features and Periods of Edmund Husserl’s Concept of Metaphysics: How to Discuss the 'Highest and Ultimate Questions' from a Phenomenological Point of View?
Edmund Husserl metafizika-felfogásának főbb jellemzői és korszakai: Avagy hogyan tematizálhatjuk a „legfőbb és végső kérdéseket” fenomenológiailag?
|
Létrehozó: |
Marosán, Bence
|
Kiadó: |
Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi
|
Dátum: |
2024-03-18
|
Téma: |
Edmund Husserl
metafizika
Tengelyi
fenomenológia
|
Tartalmi leírás: |
A jelen írás fő témája Husserl metafizikával kapcsolatos felfogásának főbb fejlődési korszakai, valamint metafizika-koncepciójának legfontosabb sajátosságai. Mint azt megpróbálom majd megmutatni, Husserlnél három nagyobb, többé-kevésbé egybefüggő korszakról lehet beszélni: 1) az 1890-es évek elejétől az 1906/07 körül bekövetkezett „transzcendentális fordulatig” terjedő korszakról, 2) a „transzcendentális fordulattól” a húszas évek végéig nyúló időszakról, 3) végül a harmincas évek kései metafizikai koncepciójáról, melyet, Tengelyi László értelmezését követve, bizonyos joggal nevezhetünk az „őstények metafizikája” korszakának. Szeretném megmutatni, hogy Husserlnél a metafizikával kapcsolatos töprengéseknek – egész életművén keresztülhúzódó módon – három nagyobb szintje volt: 1) a metafizika ismeretelméleti, illetve fenomenológiai előkészítése és megalapozása, 2) a metafizika mint a valóság egyetemes és végső tudománya, és végül 3) a metafizika mint a „legfőbb és végső kérdések” (Isten, halhatatlanság) vizsgálódási területe. Mint arról a tanulmányban részletesebben lesz szó, az érett Husserl ez utóbbi, a lehetséges szemléletek területén végső soron túllépő területet, a fenomenológiai konstrukció módszerével próbálta meg fenomenológiailag hozzáférhetővé tenni.
|
Nyelv: |
magyar
|
Típus: |
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Szakértő által referált cikk
|
Formátum: |
application/pdf
|
Azonosító: |
10.14232/kulonbseg.2023.23.1.322
|
Forrás: |
KÜLÖNBSÉG (Difference); Évf. 23 szám 1 (2023): Kora újkori magyar filozófiatörténet; 141-164
2560-158X
1785-7821
|
Kapcsolat: | |
Létrehozó: |
Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference)
|