NAGY-AJTAI FEKETE LAJOS M. KIR. MINISZTERI TANÁCSOS, ERDŐAKADÉMIAI TANÁR, A M. KIR. BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA IGAZGATÓJA 1837–1916
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/13617
Archívum: Gerundium
Gyűjtemény: Arcképcsarnok
Cím:
LAJOS FEKETE, HUNGARIAN ROYAL MINISTER COUNCELLAR, DIRECTOR OF THE HUNGARIAN ROYAL ACADEMY OF MINING AND FORESTRY
NAGY-AJTAI FEKETE LAJOS M. KIR. MINISZTERI TANÁCSOS, ERDŐAKADÉMIAI TANÁR, A M. KIR. BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA IGAZGATÓJA 1837–1916
Létrehozó:
Bende, Attila
Bartha, Dénes
Bende, Attila
Bartha, Dénes
Kiadó:
Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Dátum:
2024-05-06
Téma:
Selmecbánya
oktatás történet
Fekete Lajos
erdőmérnök
akadémiai igazgató
Tartalmi leírás:
Fekete Lajos magyar királyi miniszteri erdőtanácsos, erdőakadémiai tanár az erdészeti felsőoktatás meghatározó alakja, aki a magyar tannyelvű oktatás, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésében elévülhetetlen eredményeket ért el. A selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián 1872–1891 között a Növénytan–Erdőtenyésztéstani tanszéket, 1891-től nyugdíjazásáig pedig az Erdőrendezéstani tanszéket vezette. Fontos szerepet játszott az akadémiai kampusz, az új oktatási épületek felépítésének szervezésében és a botanikus kertek fejlesztésében, berendezésében, továbbá az általa oktatott tárgykörökhöz (állattan, rovartan, növénytan, klíma- és talajtan) tartozó gyűjtemények összeállításában és fejlesztésében. A magyar erdészeti kísérletek az 1897/98-as évben indulhattak meg intézményes formában, s ez szintén Fekete Lajos nevéhez kötődik, ahogy a középfokú erdészeti képzés létrehozásának gondolata is. Ugyan már 1894-ben meghaladta a nyugdíjazás lehetséges korhatárát, de fáradhatatlan munkabírása továbbra is az akadémia kötelékében tartotta. Az akadémiai tanári kar bizalmát élvezve az 1892/93. tanévben aligazgatói, majd az 1897/98., 1898/1899. és 1899/1900. tanévekben igazgatói tisztet töltött be és ő volt az erdészeti szak vezetője is. 69 esztendős korában, 1906. október 1-jével, saját kérelmére – élete végére meggyengült látása miatt – nyugállományba helyezték, s ezzel az erdészeti akadémia legelső tanári karának utolsó szolgálatban lévő oktatója vált meg a katedrától. Ebből az alkalomból – szolgálatának elismeréséül – a miniszteri tanácsos címet is megkapta. Munkásságáért 1910-ben, hat évvel halála előtt érte a legnagyobb elismerés, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába fogadta. Nincs az erdészeti tudományoknak egyetlen olyan ága sem, amelyben tevékenysége ne hagyott volna maradandó nyomot. E rendkívül termékeny, szerteágazó és minden területen kimagasló teljesítményt produkáló életpálya ellenére az utókor meglehetősen mostohán bánt és bánik ma is Fekete Lajossal, akinek munkássága, emberi magatartása valamennyiünk előtt példaként állhat.  
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.29116/gerundium/2023/3-4/3
Forrás:
Gerundium; Évf. 14 szám 3-4 (2023): MMXXIII vol XIV. nos 3-4; 33-74
2061-7097
2061-5132
10.29116/10.29116/gerundium/2023/3-4
Kapcsolat:
Létrehozó:
Copyright (c) 2023 Gerundium