A foglalkoztathatóság kompetencia alapú megközelítése

A munkavállalókkal szemben támasztott (kompetencia) elvárások vizsgálata álláshirdetés-elemzések alapján

The competency-based approach to employability

Pirohov-Tóth , Barbara

Kun, András István

Kiss, Zsuzsanna

Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola

Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar

2024-01-05T16:34:23Z

2024-01-05T16:34:23Z

2023

2024-01-22

munkaerőpiac

kompetencia

emberi erőforrás menedzsment

labor market

competency

human resource management

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Társadalomtudományok

Az értekezés online állásportálok (KarrierM.hu, Workline.hu) hirdetésein keresztül vizsgálja meg a munkaerőpiac keresleti oldalának munkavállalókkal szemben támasztott aktuális (kompetencia) elvárásait. A doktori értekezés elemzésének alapját négy minta adatai biztosították, melyek a Covid-19 járvány harmadik, negyedik és ötödik hullámának időszakait öltelték fel. Az álláshirdetésekben külön feltüntetett minimális kompetenciaelvárások és az előnyök alatt megjelölt kompetenciák és egyéb tényezők mentén kerültek elemzés alá a munkaadók által megkövetelt kompetenciák. Kompetenciának tekintettem az előnyök között megjelenő idegennyelvtudást és a számítógépes ismeretet, míg egyéb tényezőnek a szakmai tapasztalatot és a jogosítvány meglétét. Az értekezés szakirodalmi áttekintése 4 témakört érint; a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac általános bemutatásából indul ki, mely az emberi erőforrás menedzsment területén (toborzás, kiválasztás) át a kompetenciák témakörének (részletesebben a 2.4. fejezetben kerül kifejtésre) komplex feltérképezésével teljesedik ki. A disszertációban négy kutatási kérdés, valamint négy fő hipotézis került megfogalmazásra. A tartalomelemzés mellett statisztikai módszerekkel (kereszttábla elemzést, Pearson-féle Khí2 próbát és Cramer’s V asszociációs együtthatót) törekedtem a hipotézisek alátámasztására illetve megcáfolására. A disszertációt négy szakértői interjúval is kiegészítettem annak érdekében, hogy azok illusztrálják, magyarázzák a tartalomelemzés során kapott eredményeket. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a koronavírus járvány előtti és az azt követő időszakokban nem igazolódtak eltérő kompetenciaelvárások. A kompetenciakövetelményeket legmagasabb iskolai végzettségek szerint és eltérő szakterületi csoportok alapján is megvizsgáltam. Ezek szerint a munkáltatók eltérő kompetenciaigényeket támasztanak a munkavállalók felé azon szakterületi csoportok esetében, ahol nőtt, illetve ahol csökkent a foglalkoztatottak száma, illetve az iskolai végzettségek növekedésével különböző kompetenciakövetelményeket várnak el a munkaadók. Nem vetettem el a H3. hipotézist, mely szerint a vizsgált álláshirdetésekben voltak olyan előnyt biztosító szempontok (szakmai tapasztalat, idegennyelv-tudás, számítógépes ismeret, jogosítvány), amelyek elérték a minimálisan elvárt hat legfontosabb kompetencia előfordulási gyakoriságát. Az értekezés újszerű eredményeinek tekinthetőek még, hogy a felsőfokú végzettségűek esetében volt bizonyítható eltérés az álláshirdetésekben megjelölt munkáltatói értékajánlatok tekintetében, valamint eltérő munkáltatói értékajánlatok jelentek meg a növekvő és csökkenő foglalkoztathatósági adatokat mutató szakterületek esetében. The dissertation investigates the current (competency) expectations of the demand side of the labor market towards employees through job advertisements on online job portals (KarrierM.hu, Workline.hu). The analysis of the doctoral dissertation is based on the data of four samples, covering the periods of the third, fourth, and fifth waves of the Covid-19 pandemic. The minimal competency expectations explicitly stated in job advertisements and the competencies and other factors listed under benefits were analyzed along the lines of competencies required by employers. Competencies considered for analysis included foreign language proficiency and computer skills among the listed benefits, while professional experience and possession of a driver's license were considered as other factors. The literature review of the dissertation encompasses four main areas; it begins with a general overview of employability and the labor market, progressing through the field of human resource management (recruitment, selection), and culminating in a comprehensive exploration of the definition of competency (elaborated further in Chapter 2.4). Within the dissertation, four research questions and four main hypotheses have been formulated. In addition to content analysis, statistical methods (cross-tabulation analysis, Pearson's chi-square test, and Cramer's V association coefficient) were employed to support or refute the hypotheses. The dissertation is complemented by four expert interviews to illustrate and explain the results obtained during the content analysis. Based on the results, it can be concluded that there were no substantiated differences in competency expectations between the periods before and after the coronavirus pandemic. Competency requirements were examined based on the highest educational qualifications/degrees and different occupational groups. Accordingly, employers have modifying competency requirements for employees in occupational groups where the number of employees increased or decreased, and they expect different competencies from employees as educational qualifications increase. The H3 hypothesis, suggesting that there were aspects in the examined job advertisements (professional experience, foreign language proficiency, computer skills, driver's license) that reached the occurrence frequency of the six most important competencies expected, was not rejected. Novel results of the dissertation include demonstrable differences in employer value propositions indicated in job advertisements for individuals with higher education qualifications. Additionally, distinct employer value propositions appeared for fields showing increasing and decreasing employability data.

magyar

184

application/pdf

application/pdf

application/pdf

https://hdl.handle.net/2437/364426