| Tartalmi leírás: |
Magyarország és Lengyelország élen járt a rendszerváltoztatás véghezvitelében az államszocialista tömbön belül. A két országot több szempontból azonos belső helyzet, közös problémák, hasonló külpolitikai célok és külgazdasági törekvések jellemezték, amelyek jó kiindulási alapot nyújtottak a szoros együttműködéshez. Kereteit az 1991. októberi krakkói hármas csúcson aláírt és mindkét országban
ratifikált alapszerződés határozta meg. Ebben az időszakban Magyarország egyik legfontosabb partnere a térségben Lengyelország volt, és Varsó is a legfontosabb politikai partnerei közé sorolta Budapestet. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia 1991 februárjában formalizálta Visegrádban az euroatlanti integráció felé tett közös lépéseiket Visegrádi Együttműködés néven. Hogyan zajlottak Budapest és Varsó között a felsőszintű találkozások, a diplomáciai
kapcsolatok? Mi jellemezte a két ország közötti politikai és gazdasági relációkat? Mindezekre a kérdésekre tanulmányomban adok választ.
|
