Kereső
Bejelentkezés
Kapcsolat
![]() |
A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból |
Tartalom: | https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8710/ |
---|---|
Archívum: | Corvinus Kutatások |
Gyűjtemény: |
Status = Published
Subject = Computer science Subject = Finance Subject = Education Subject = Media and communication Subject = Social welfare, insurance, health care Type = Book Section |
Cím: |
A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból
|
Létrehozó: |
Bokor, Tamás
|
Kiadó: |
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
|
Dátum: |
2023-10
|
Téma: |
Media and communication
Education
Finance
Social welfare, insurance, health care
Computer science
|
Tartalmi leírás: |
Háromszáz dolláros díjat nyert Jason M. Allan Théâtre D'opéra Spatial című alkotása 2022 szeptemberében a Colorado State Fair képzőművészeti megmérettetésén. A kép komoly vitákat, sőt indulatokat váltott ki nemcsak a versenyen induló pályázók körében, hanem sok más képzőművész között is. A reneszánsz képzőművészet szín- és formavilágát idéző mű ugyanis a Midjourney szoftver mesterségesintelligencia-algoritmusa segítségével készült, s ezt Allan maga sem titkolta: a pályamunka „Jason M. Allan via Midjourney” címkével szerepelt a tárlaton.
A művészeket megosztó vita fontos dilemmára hívja fel a figyelmet. E szoftver mellett a Dall-E 2, a Stable Diffusion és más MI-alapú alkalmazások egyaránt képesek leírások, címek, tagek megadásával vizuális produktumok létrehozására, a számukra hozzáférhető képadatbázisok és az őket működtető tanuló algoritmusok segítségével. De kinek a műve az így keletkező alkotás? A díjnyertes művész érvelése szerint az inkriminált kép együttműködés eredményeként jött létre, amennyiben a címet ő maga adta, a számítógép pedig ennek alapján kezdett alkotni. Az ezzel vitatkozó érvelésben szintén akad logika: mivel a képet magát egy szoftver hozta létre, és nem maga a művész, az ember itt voltaképpen csak ötletadó, ihlető, de nem alkotó.
A mesterséges intelligencia (MI) fokozatosan és egyre erőteljesebben szivárog be nemcsak a technológiaiparba és az ahhoz szorosan kapcsolódó területekre, hanem a társadalmi kommunikációba is.1 Ember és gép az MI-technológia előretörésével egyre többször és egyre inkább komplex struktúrákban működik együtt.2 Ez a kooperáció számos kérdést vet fel. Beszélhetünk-e közös alkotásról? Ha nem, akkor miféle viszony áll fenn ember és gép között az alkotás folyamatában? Ha igen, milyen ennek a közös alkotásnak a természete? Kié a szerzői jog? Kit illet az alkotásból befolyó haszon? Kinek „köszönhető” végső soron a produktum? S végül: ha negatív következményekkel kell számolnunk az együttműködés során, akkor az kinek a felelőssége?
|
Nyelv: |
magyar
magyar
|
Típus: |
Book Section
PeerReviewed
|
Formátum: |
application/pdf
|
Azonosító: |
Bokor, Tamás ORCID: https://orcid.org/0000-0001-8221-1212 <https://orcid.org/0000-0001-8221-1212> (2023) A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból. In: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Budapest, pp. 114-129. . ISBN 978-615-6128-18-8
|
Kapcsolat: |