Az exuláns és a fegyverkenőcs: Lányi György értekezése az unguentum armariumról
  • Metaadatok
Tartalom: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/antikrene/article/view/44700
Archívum: Antikvitás & reneszánsz
Gyűjtemény: Magyarországi művelődéstörténet, neolatin és régi magyar irodalom
Cím:
The émigré and the weapon salve: György Lányi’s dissertation on the unguentum armarium
Az exuláns és a fegyverkenőcs: Lányi György értekezése az unguentum armariumról
Létrehozó:
Báthory, Orsolya
Kiadó:
MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport
Dátum:
2022-12-15
Téma:
fegyverkenőcs
unguentum armarium
Waffensalbe
Paracelsus
magia naturalis
Lányi György
Tartalmi leírás:
A fegyverkenőcsöt (Waffensalbe, unguentum armarium, hoplokriszma) a 16– 17. században a jatromágia, vagyis a mágikus orvoslás egyik igen hatásos készítményének tekintették. A Paracelsusnak tulajdonított, szimpatetikus elven alapuló kenőccsel nem a sebet, hanem az azt okozó fegyvert kellett bekenni. Úgy vélték, a kezeléssel több mérföld távolságból is fájdalommentesen meg lehetett gyógyítani az emberi testen ejtett sérüléseket. A kenőcs számos vitát váltott ki orvosi és teológiai körökben a 17. század folyamán. A diskurzus nem a gyógymód hatékonyságára vonatkozott, hanem inkább arra, hogy az esetleges gyógyulás vajon nem démoni erőknek köszönhető-e, vagyis hogy a szer a magia naturalis vagy a magia daemoniaca körébe tartozik-e. A vitába számos korabeli orvos, tudós is bekapcsolódott, mint pl. Daniel Sennert (1572–1637), Jan Baptista van Helmont (1580–1644) vagy Athanasius Kircher (1602–1680). A kérdésben az egykori gályarab, lutheránus prédikátor Lányi György (Juraj Lani, 1646–1701) is állást foglalt a maga módján. A Diaskepsis philosophiae naturalis de unguento armario (Lipcse, 1680) című, a természetfilozófia körébe tartozó értekezése a szerrel kapcsolatos vitában addig született írásokat és véleményeket tekinti át.
Nyelv:
magyar
Típus:
info:eu-repo/semantics/article
info:eu-repo/semantics/publishedVersion
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
10.14232/antikren.2022.k.267-277
Forrás:
Antikvitás & Reneszánsz; 2022: Ünnepi különszám; 267-277
2677-0903
2560-2659
Kapcsolat: