Amit tudni illik a magyarországi kisvízfolyásokról
  • Metaadatok
Tartalom: http://hdl.handle.net/20.500.12944/20042
Archívum: Közszolgálati Tudásportál
Gyűjtemény: Publikációk
Víztudományi Kar
Cím:
Amit tudni illik a magyarországi kisvízfolyásokról
Létrehozó:
Balatonyi, László
Téma:
Magyarország
kisvízfolyások
Műszaki tudományok
Műszaki tudományok/Bio-, Környezet- és vegyészmérnöki tudományok
Tartalmi leírás:
Kisvízfolyásaink újabb és újabb meglepetéseket okoznak, mindeddig nem sikerült átfogóan feldolgozni, értékelni tulajdonságaikat. Tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a Magyar vízgazdálkodás ezen szegmense háttérbe szorult a nagy folyóink rekordárvizeinek árnyékában. Az elmúlt években, évtizedben bekövetkezett jelenségek azonban figyelmeztetnek. Teszik ezt hatványozottan, hogy legutóbb 2020. június 14-én a Veszprém megyei Tótvázsonyban emberi életet is követelt a megáradt kisvízfolyás, villámárvíz, s ezt megelőzően 2005. május 4-én, a tokajhegyaljai Mádon vesztette életét egy férfi, amikor egy helybéli az autóját szerette volna menteni a kilépő patak sodrásából. A múltban ezt megelőzően az 1975. évi ajkarendneki villámárvíz volt halálos. Összehasonlításképpen: folyami árvíz esetén legutóbb az 1956. évi dunai jeges árvíz idején, amikor számos töltésszakadás is bekövetkezett, egy magyar és egy szovjet katona vesztette életét szolgálatteljesítés közben, illetve az árvíz három civil áldozatot is követelt (URL1). Mindazonáltal ki kell emelni, hogy a fenti számok európai és világviszonylatban is igen jónak mondhatók. Egy 2006–2016 közötti felmérés alapján közel tíz év leforgása alatt az Európa Unió tagországaiban összesen 966 emberi életet követelt az árvízi, vagyis „átlagosan” 3,5 ember évente (EU, 2017). Ezzel szemben Magyarország esetében (55 éves átlag alapján) 1,45 fő emberi áldozatot követel az árvíz tízévente. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a gyors lefolyású árhullámokkal szemben (speciális esetekben villámárvíz) a megelőzés, az előrejelzés és a védekezés is sajátos hozzáállást, speciális megoldásokat követel a vízügyi szakmától, a védekezésben részt vevő egyéb szervezetektől. Feladatok jelennek meg az önkormányzatoknál is, hiszen sok esetben ők felelősek az árvízvédekezésért, azonban nincs elegendő vízügyi szakemberük. A megelőzés itt azt jelenti, hogy rendelkeznek olyan cselekvési (települési vízkárelhárítási) tervekkel, amelyek kész megoldásokat tartalmaznak a szélsőséges helyzetekre, így lerövidítik a beavatkozási időt, továbbá távlati vízügyi Védelem Tudomány – VIII. évfolyam, 1. szám, 2023. 1. hó 156 szakigazgatási cél a károk megelőzése, az integrált vízgazdálkodási terv módszertanának elkészítése, az abban foglaltak jogérvényesítése.
Típus:
info:eu-repo/semantics/other
Formátum:
application/pdf
Azonosító:
nke:2498-6194
nke:33597225
nke:10061823
Védelem Tudomány : Katasztrófavédelmi Online Tudományos Folyóirat
nke:8
nke:1
nke:VÉDELEM TUDOMÁNY
Létrehozó:
info:eu-repo/semantics/openAccess